Borotvaélen az áramellátás
Felerősödött Európában a teljes vagy részleges áramellátási zavarok (blackout, brownout) veszélye amiatt, hogy az áramtermelő kapacitások nem nőnek olyan ütemben, mint az elektromos energia iránti kereslet. Az unió országaiban 2004-ben még 5,8 százalékkal volt több áram a piacon, mint amennyire igényt tartottak. Ez az arány ez év elején már csak 4,8 százalékot ért el, s a tendencia folytatódik. Főként időjárási okok miatt ugorhat meg annyira a kereslet, hogy kevésnek bizonyul az áramtermelésben meglévő tartalék. Magyarországon a legrosszabb a helyzet – emeli ki a Capgemini tanácsadó cég jelentéséből a Reuters. Alig van kínálati többlet Franciaországban, Nagy-Britanniában, Görögországban és Belgiumban, csak Írország ülhet ölbe tett kézzel, ahol az elmúlt években 36 százalékkal nőtt az áramtermelés.
Valóban 5 százalék alatti a hazai villamosenergia-rendszerben lévő tartalék, az úgynevezett maradó mennyiség, ha leszámítjuk az importot – reagált a hírre Tombor Antal, a hazai villamosenergia-rendszer irányításáért felelős Mavir Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint elmondta, a magyarországi kínálat a tartalékkal együtt is gyakran kevés az igények kielégítésére. Ráadásul a nappali üzemidő 14, az éjszakai 24 százalékában nem is kap a Mavir olyan áram szállítására ajánlatot, amelyet felhasználhatna a kereslet és a kínálat egyensúlyban tartására. Kedvező azonban, hogy folyik a mátrai és a paksi erőmű teljesítményének bővítése, s vannak tervek új kapacitások létrehozására is.
Az áramkínálat szűkös volta – más okok mellett – veszélyt jelent a hazai liberalizált villamosenergia-piacra is Mártha Imre, az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója
szerint. Térségünkben számos nagyerőművi kapacitás szűnik meg a következő időszakban. Atomerőművi, illetve széntüzelésű blokkokat állítanak le végleg Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában, ezzel a régióban megszűnik az elmúlt évek alacsony áramárait lehetővé tévő maradék kapacitásfelesleg is. Magyarországon közel tíz éve – a mátrai erőmű gázturbinái és teljesítménynövelése kivételével – nem hoztak létre jól szabályozható, új erőművi kapacitást. Ezenkívül kizárólag olyan (megújuló) kapacitások jöttek létre, amelyeknél nem volt versenyeztetés, s amelyek a nagyerőművinél 50-100 százalékkal drágább áramot termelnek, s elektromos energiájukat az MVM-nek kötelező megvenni.
Részben a fentiek miatt az elmúlt két évben az azonnali és a határidős árampiacon is mintegy 30 százalékkal nőtt a hazai villamos energia ára. Így történhetett meg, hogy a közüzemi árak jó néhány fogyasztói kategóriában versenyképesebbek a legolcsóbb szabadpiaci kínálatnál. Ezért várható, hogy az év végén számos fogyasztó visszavándorol a közüzembe, s a tendencia erősödhet. Az elmúlt közel négy év alatt az országban felhasznált áram mennyiségének mintegy 40 százaléka származott a versenypiacról. E fejlődés azonban megtorpanni látszik Mártha Imre szerint, sőt nagy a visszarendeződés esélye is.
Bizonytalanságot hordoznak az EU versenyhivatala és a GVH által kezdeményezett vizsgálatok is, tekintve, hogy a Magyar Vil-lamos Művek által korábban hosszú távú szerződésekben lekötött, és a nyáron leányvállalatára, az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.-re ruházott termelés a jelenlegi piaci áraknál kedvezőbb feltételeket tartalmaz. A szerződésekkel kapcsolatos bizonytalanság a piaci várakozásokban árnövelő tényező – emelte ki Mártha Imre. A versenyképes szerződések felbontása, illetve a stabil kereskedelmi ellátás esetleg kikényszerített módosítása jövőre óriási ársokkot idézhet elő a közüzemi fogyasztóknál vagy az oda visszatérteknél, akik ezt követően szembesülnek az európai piacokon domináló árakkal. A visszarendeződés lassítása és a kedvezőtlen piaci hatások tompítása céljából az MVM közüzemi nagykereskedelmi leányvállalata novemberben újabb kapacitásaukciót szervez. BHL–MGy
Nehezebb lett a tervezés
Az európai helyzet kapcsán a Capgemini rámutat, hogy több évtizedes jelentős többletkapacitás után az elmúlt öt évben romlott le látványosan a helyzet.Ma már a növekvő áram- és gázárak sem ösztönözték kellő ütemű áramtermelői kapacitás bővítésére az érintett vállalatokat. 2000-ben még árbevételük 18 százalékát költötték beruházásokra, 2004-ben már csak 10 százalékát.
Tavaly ennél kicsit többet. A fő ok, hogy az erőművek régebben, amikor jórészt állami kézben voltak és nem liberalizált piacon működtek, sokkal jobban látták előre a termékük iránti kereslet alakulását.
Volt pénzük olyan kapacitások létrehozására is, amelyekkel felkészültek az esetleges áramkimaradások pótlására.
Most viszont tulajdonosaik a beruházásokról a legszigorúbb kereskedelmi szempontok szerint döntenek. Egyébként sem tudnak hosszú távra tervezni, ha közben kormányaik folyamatosan változtatják az energiatermelés játékszabályait.
Ma már a növekvő áram- és gázárak sem ösztönözték kellő ütemű áramtermelői kapacitás bővítésére az érintett vállalatokat. 2000-ben még árbevételük 18 százalékát költötték beruházásokra, 2004-ben már csak 10 százalékát.
Tavaly ennél kicsit többet. A fő ok, hogy az erőművek régebben, amikor jórészt állami kézben voltak és nem liberalizált piacon működtek, sokkal jobban látták előre a termékük iránti kereslet alakulását.
Volt pénzük olyan kapacitások létrehozására is, amelyekkel felkészültek az esetleges áramkimaradások pótlására.
Most viszont tulajdonosaik a beruházásokról a legszigorúbb kereskedelmi szempontok szerint döntenek. Egyébként sem tudnak hosszú távra tervezni, ha közben kormányaik folyamatosan változtatják az energiatermelés játékszabályait.-->
