Csak egy magyar az elit klubban

A magyar vállalatoknak nem sikerült jobban teljesíteniük régiós versenytársaiknál az elmúlt hat évben – állapítja meg a Roland Berger Strategy Consultants kelet-közép-európai növekedési tanulmánya. A vizsgált hazai tőzsdei vállalatok 56 százaléka növelte ugyan bevételeit 2000–2005 között, s ezek majdnem fele a termelékenységet is javította, a térség többi államával összehasonlítva azonban kiderül: csupán egyetlen társaság, a Mol teljesített átlagon felül – emelte ki Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezető igazgatója tegnap az elemzést bemutató tájékoztatón. A 433 regionális tőzsdei társaságból 56 került be a kiugróan jól teljesítő cégek kategóriájába, azon társaságok közé, amelyeknek mind a nettó árbevétele, mint az eredménye (EBIT) átlagon fölül növekedett.

A tanulmány készítői a régió vezető tőzsdéi fejlődési tenden-ciáinak felrajzolása, a tőzsdei vállalatok növekedési és jövedelmezőségi jellemzők alapján történő elemzése során leginkább arra keresték a választ, melyek a siker vállalati szempontból legfontosabb, a térségben általánosan is értelmezhető elemei. A cégek teljesítményének megítéléséhez az árbevétel, az EBIT, illetve a foglalkoztatottak számának alakulását, a környezeti elemek vizsgálatához tőzsdei mutatók mellett a országok bruttó hazai termékét (GDP) és az infláció alakulását vették figyelembe. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy nincs közvetlen összefüggés a vállalati sikeresség és az adott ország kiemelt makromutatói (GDP és infláció alakulása) között. Magyarországon például a vizsgált tőzsdén jegyzett cégek árbevétel-növekedése 15-17 százalék volt (2002 kivételével, amikor csak 6,4 százalékot ért el), miközben a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékkal bővült.

Az adatok konkrét elemzése azt mutatta, hogy árbevétel-növekedés szempontjából a magyarországi cégek jól teljesítettek. A bevételek éves szinten átlagosan 10,5 százalékkal nőttek, mindeközben pedig a foglalkoztatottak száma mindössze 1,5 százalékkal bővült, ez Schannen Frigyes értékelése szerint azt mutatja, hogy e kör hatékonysága jelentősen javult. Az átlagadatok mellett azonban azt is látni kell, hogy a vizsgált vállalatok 44 százaléka nem növekedett, s e cégek nagy része alkalmazottai létszámát is csökkentette. A vállalatok 29 százaléka volt képes létszámleépítés mellett bővülést elérni, 27 százalék pedig egyszerre növelte a foglalkoztatást és a bevételeket.

Ágazati szinten a legdinamikusabban fejlődő terület a régióban az autóipar volt, amely éves átlagban 19,4 százalékkal bővült. Impozáns növekedést produkált az energia (12,3), a szállítás, logisztika, a turizmus (10,5), illetve a fogyasztási javak, kiskereskedelem (9,9 százalék) területe. A távközlés, média, informatika szektorában a bővülés nem a teljes időszakot jellemezte, inkább a 2002 utáni periódusra esett. A jövedelmezőség szempontjából kimagasló teljesítményt nyújtott a telekommunikáció és média (3,7 százalékos éves átlag), a szállítás, logisztika, a turizmus (3,2 százalék), a napi közszükségleti cikkeket gyártó FMCG (2,9 százalék) terület. Csökkenés volt megfigyelhető viszont az autóiparban (–1,8 százalék), a gyógyszer- és vegyiparban (–0,6 százalék) és az ipari szektorban (–0,2 százalék).

Az autóiparban a magyar cégek (Rába, NABI) teljesítménye lényegesen elszakadt az iparág régiót jellemző trendjétől, forgalmuk 2,7 százalékkal esett vissza. A Danubius a térség idegenforgalmi cégeihez képest gyengén szerepelt. Az FMCG-szektorban a magyar cégek közül árbevétel-növekedést csak a Brau Union ért el, a Konzum azonos forgalom mellett 100 százalékkal növelte profitját. Az ipari vállalatok között a Linamar közelített ahhoz, hogy a legjobb cégek csoportjába jusson. A vegy- és gyógyszeripar területén az Egis, a Richter, a TVK tevékenységét egyaránt jellemezte árbevétel- és profitnövekedés, de ez kevés volt ahhoz, hogy a kiugró vállalatok közé kerüljenek. A média, telekommunikáció terén a Graphisoft kivételével minden cég árbevétele nőtt, de csupán a társaságok fele ért el minimális EBIT-növekedést. A közműcégek (Elmű, Émász, Démász) átlag feletti teljesítményt értek el, de ez kevés volt az elitbe jutáshoz a tanulmány értékelési szempontjai szerint.

A magyar cégek régiós összehasonlításban megmutatkozó kedvezőtlen szereplésének nem csak az az oka, hogy a magyar gazdaság egyfajta konszolidációs időszakban van, és a romló versenyképesség nyomást gyakorol a vállalatokra – hangzott el a tegnapi tájékoztatón. A készítők megítélése szerint a hazai cégekben jelentős növekedési potenciál van, és a ciklikus gazdasági fejlődést feltételezve nagy valószínűséggel a közeli jövőben számítani lehet teljesítményük számottevő javulására. A stratégiai tanácsadó cég a tanulmánnyal ugyanakkor fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy e társaságok a régióban Európa legdinamikusabban növekvő vállalataival versenyeznek. Ennek megfelelően erőteljesebb regionális kitekintésű stratégia eredményezhet a jövőben látványosabb bővülést.

A tanulmány ebben a formában viszont még nem adott választ arra az alapkérdésre, mi a siker titka. Ezt a Roland Berger várhatóan decemberben elkészülő anyaga pótolja, amely a 433 cég vezetőinek a 2016-ig terjedő időszakra vonatkozó növekedési kilátásait foglalja majd össze. VG

A prágai tőzsdéről 41, a bécsiről 63, a zágrábiról 45, a budapestiről 34, a bukarestiről 55, a pozsonyiról 11, a varsóiról 184 cégre terjedt ki az elemzés. Elsősorban módszertani okokból kimaradtak a vizsgálatból a hitelintézetek, feltétel volt továbbá, hogy a perióduson belül legalább öt év adatai rendelkezésre álljanak.

A prágai tőzsdéről 41, a bécsiről 63, a zágrábiról 45, a budapestiről 34, a bukarestiről 55, a pozsonyiról 11, a varsóiról 184 cégre terjedt ki az elemzés. Elsősorban módszertani okokból kimaradtak a vizsgálatból a hitelintézetek, feltétel volt továbbá, hogy a perióduson belül legalább öt év adatai rendelkezésre álljanak.-->