Eladásra kész a MÁV Cargo

Németországi, ausztriai és romániai szakmai befektetők mellett hazai üzleti csoportok is érdeklődének a MÁV Cargo Zrt. privatizációja iránt – válaszolt lapunknak a társaság vezérigazgató-helyettese, Kovács Imre. A kormány a nyáron döntött a MÁV Zrt. önálló cégbe szervezett áruszállítási üzletágának eladásáról, a magánosítás 2007-re várható.

Bár a MÁV Cargót már felkészítették a privatizációra, Kovács Imre szerint két dolog megnehezíti az érdeklődők számára a tisztánlátást. Egyrészt még mindig nem helyezték üzleti alapokra a MÁV Cargo és anyacége szerződéses kapcsolatait, másrészt a MÁV adós azzal a vasúti pályahasználati díjpolitikával is, amelyre a vasúttársaságok a terveiket alapozhatják. A Cargo jövő évi költségterve is hiányos amiatt, hogy még nem ismertek a 2007-es pályadíjak.

A társaság a közelmúltban eszközparkjának és informatikai rendszerének 17 milliárd forintos fejlesztéséről döntött. A hétéves program részeként a jövő év közepére létrehozandó saját vontatóbázisra a tendert rövidesen kiírja. A mozdonyokkal rendelésállománya legsebezhetőbb részének szállítását biztosítja, a teljes évi 45 millió tonna áru továbbítása mintegy 200 mozdonyt igényelne.

Teherkocsit viszont nem vesz a következő két évben, a javítások sürgősebbek. Tizenháromezer vagonjából mintegy háromezret kell felújítani. „Nem véletlen, hogy az előadásomban úgy fogalmaztam, hogy a MÁV az árufuvarozást az utolsó pillanatban mentette ki önálló cégbe” – mondta lapunknak Kovács Imre. A hivatkozott előadás a CEE Rail budapesti vasúti konferencia tegnapi nyitónapján hangzott el.

Ebben Kovács Imre közölte: MÁV Cargo évi 86 milliárd forintos árbevételének kétharmada a külpiacokon keletkezik, főként Ausztriában, Szlovákiában és Romániában. Külföldön (üzemeltetési, kereskedelmi és gyártási) partnervállalatokon keresztül terjeszkedik a cég, miközben növekedését nagyobb leányvállalatai erősítésével segíti. Nemrég hozott létre új társaságot Szabadkán és Ukrajnában, de feléleszti az osztrák partnerrel közös vállalkozását is.

Elsősorban azonban a belpiacra összpontosít. A hazai és az európai gazdaság növekedése új vevőket, új piacokat hoz és új szolgáltatásokat igényel, de az ország fekvése kedvez a tranzitnak is. Ugyanakkor „kimondhatatlanok” a közút előnyei a vasúttal szemben. Magyarországon, de Szlovéniában és Horvátországban is autópálya-építések folynak. Ráadásul a vasút hazai fejlesztése – a BILK és a hódosi átkelő kivételével – a személyszállítás feltételeinek javítására korlátozódik.

A MÁV Cargót – mint állami céget – közbeszerzési, szociális és szállítási kötelezettség is terheli. Utóbbi olyan esetekben, amikor nemzetgazdaságilag fontos, de üzletileg nem vonzó árut (cukorrépát, kavicsot, gabonát) kell továbbítania.

Hiába kínál egyre több és jobb szolgáltatást a vasút, részesedése csökken az áruszállításon belül, alapvetően a tőkehiány miatt.

Ha belátható időn belül nem sikerül pénzt szerezni a vasúti infrastruktúra fejlesztésére – például PPP-programokon keresztül –, zsugorodhat az európai hálózat.

Hiába kínál egyre több és jobb szolgáltatást a vasút, részesedése csökken az áruszállításon belül, alapvetően a tőkehiány miatt.

Ha belátható időn belül nem sikerül pénzt szerezni a vasúti infrastruktúra fejlesztésére – például PPP-programokon keresztül –, zsugorodhat az európai hálózat.-->