Akkor lesz igazán baj, ha elfogy a válság előtt lekötött kerozin: van, ahol már riadót fújtak – Európa lehet a legnagyobb áldozat
A nyári utazási szezon a megszokottnál jóval drágábbnak és kiszámíthatatlanabbnak ígérkezik, különösen azok számára, akik európai utazást terveznek. Az iráni háború miatt rendkívül ingadozó és magas üzemanyagárak világszerte gondot okoznak a légitársaságoknak. A The New York Times által megszólaltatott szakértők szerint a hatás Európában lehet a legerősebb, ahol akár már május közepére szűkössé válhat a repülőgép-üzemanyag, ami kihatással lehet rengeteg ember nyaralására.
Az európai légitársaságok – köztük a Lufthansa és a KLM – már bejelentették járataik csökkentését, és a trend könnyen tovább terjedhet. A légitársaságok globálisan egyre inkább az utasokra hárítják a költségeket: emelik a jegyárakat, növelik a poggyászdíjakat, és külön üzemanyagfelárakat vezetnek be, miközben egyes járatokat egyszerűen törölnek. A kedvező árú nyári utazás esélye napról napra csökken.
Katy Nastro, a Going.com utazási szakértője szerint „olyan szintű bizonytalanság van, amit a Covid óta nem láttunk – mondta, majd hozzátette: – Ez nehéz év lesz az átlagos utazó számára, aki megfizethető nyaralást szeretne.”
Árrobbanás a levegőben
Az amerikai repülőjegyárak – mind a belföldi, mind a nemzetközi járatok esetében – tovább emelkedtek a február végi háború kezdete óta a Kayak utazási keresőmotor gazdaságos, oda-vissza jegyekre vonatkozó elemzése szerint. Április 13-án egy átlagos nemzetközi út ára 1064 dollár volt, szemben a február 23-i 776 dollárral, míg egy amerikai belföldi utazás ára 358 dollárra nőtt a korábbi 335 dollárról.
A Platts Jet Fuel Price Index alapján a repülőgép-üzemanyag ára a háború kezdete óta több mint 70 százalékkal ugrott meg. Ez milliárdos többletköltség a légitársaságoknak, miközben az üzemanyag eleve az egyik legnagyobb kiadási tételük. A pénzügyi nyomás olyan mértékű, hogy a már csődvédelmi eljárás alatt álló Spirit Airlines állami mentőcsomagot kért.
Rob Britton, a Georgetown Egyetem válságkezelési szakértője szerint még a konfliktus lezárulta után is hónapokba telik, mire az árak normalizálódnak. „Nem egyik napról a másikra történik, ez teljes káosz” – fogalmazott.
Járatvágások és kapacitáscsökkentés
A légitársaságok már most alkalmazkodnak a helyzethez. Bár a kereslet egyelőre stabil, több szereplő arra számít, hogy az év későbbi részében visszaeshet, ezért visszavágják az útvonalakat és újragondolják jövő évi bővítési terveiket is.
A United Airlines például öt alkalommal emelt árat a háború kezdete óta „szinte minden területen” – mondta Andrew Nocella kereskedelmi igazgató. A cég emellett proaktívan törli az alacsony keresletű járatokat, például az éjszakai („red-eye”) indulásokat, valamint a keddi, szerdai és szombati napokon közlekedő járatok egy részét, és összességében a kapacitás 5 százalékát kivonja az év hátralévő részében.
A Cirium adatai szerint az amerikai belföldi kapacitás akár 2 százalékkal is csökkenhet a nyáron a háború előtti szinthez képest. Mike Arnot, a cég szóvivője szerint a légitársaságok egyik fő eszköze, hogy több gyengén teljesítő járatot összevonnak kevesebb, de teltebb járattá.
Európa a frontvonalban
Az elemzők úgy látják, hogy az amerikai légitársaságok helyzete kedvezőbb, mivel az Egyesült Államok jelentős saját olaj- és finomítói kapacitással rendelkezik. Ezzel szemben Európa és Ázsia sokkal inkább függ a közel-keleti importtól.
A JPMorgan friss jelentése szerint az európai üzemanyag-ellátás jelenleg legfeljebb május közepéig vagy végéig van biztosítva. Ezt követően hiány mutatkozhat, és további áremelkedés jöhet, ami júniustól kezdve szélesebb körű kapacitáscsökkentésekhez vezethet, elsősorban a belföldi és kevésbé nyereséges útvonalakon.
Christopher Anderson, a Cornell Egyetem professzora szerint Európa előre jelzi, mi várhat az amerikai piacra is: „Európa egyfajta előrejelző. Ami később az amerikai utasokat érinti, azt majd később láthatjuk. Ha ez tartós marad, a repülés sokkal drágább lesz, és jóval kisebb rugalmasságot kínál majd.”
Tömeges járattörlések indulnak, sokan bukhatják a nyaralást
Az elmúlt napokban több légitársaság is konkrét lépéseket jelentett be az üzemanyag-megtakarítás érdekében:
- a Lufthansa hat hónap alatt 20 ezer járatot töröl,
- a KLM 160 járatot vág vissza olyan útvonalakon, ahol naponta több járat közlekedik (például London és Düsseldorf között),
- a Norse Atlantic Airways megszünteti Los Angeles-i járatait,
- a Cathay Pacific május eleje és június vége között járatai 2 százalékát törli, amit a társaság „végső megoldásnak” nevezett.
Kockázatosabb utak, drágább döntések
A szakértők szerint egyelőre elsősorban a regionális járatok érintettek, így a közvetlen, hosszú távú nemzetközi útvonalak kevésbé sérülnek. Ugyanakkor a többátszállásos utak, a kisebb városokba tartó járatok vagy a külön légitársaságokkal foglalt utak egyre kockázatosabbá válhatnak. A bizonytalanság miatt a szakértők azt tanácsolják, hogy aki
a nyárra vagy őszre tervez utazást, minél hamarabb foglaljon, mert nem lehet tudni, meddig tart az üzemanyaghiány, és milyen mértékben romlik tovább a helyzet.
Mike Arnot szerint a piac egy ponton elérheti azt a határt, ahol az utazás költsége – beleértve az üzemanyagot is – meghaladja azt a bevételt, amit a légitársaságok realizálni tudnak.
A spanyolok már arra buzdítanak, hogy minél gyorsabban tárazzunk be repjegyekből
A fogyasztóknak érdemes mielőbb repülőjegyet vásárolniuk, mert az iráni háború nyomán emelkedő olajárak gyorsan begyűrűznek a jegyárakba – írta a Reuters. Jordi Hereu spanyol ipari és turisztikai miniszter egy hétfőn megjelent interjúban arról beszélt, hogy jelenleg még olyan kerozint használnak a légitársaságok, amelyet korábban, alacsonyabb áron szereztek be, ezért rövid ideig még lehetnek kedvezőbb árak – de ez az előny hamar eltűnhet.
Még a régi áron? Megy az adok-kapok a Wizz Air és a Ryanair között
A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary úgy nyilatkozott, hogy a vállalat vezetősége jelenleg nyugodtan alszik, mivel az üzemanyag 80 százalékát a konfliktus előtt hordónként 67 dolláros áron rögzítették 2027 márciusáig érvényes fedezettel. Ez a döntés stratégiai fontosságúnak bizonyult, de nem volt elég. Mivel a nyílt piacon vásárolt 20 százalék ára februárban, a háború előtt 74 dollár volt, a következő hónapokban több mint kétszeresére, 150 dollárra emelkedett. Mint mondta: „Ha az olaj ára ezen a szinten marad, októberben vagy novemberben két-három európai légitársaság is csődbe mehet, mint például a Wizz Air, amely be akar perelni, de nem lesz elég ideje rá, és az Air Baltic. Ez jó dolog az üzletünk szempontjából, mert kevesebb lesz a versenytárs” – így O’Leary. A Wizz úgy reagált: Michael O’Leary nemrégiben a Wizz Air pénzügyi kilátásairól tett kijelentései egyértelműen valótlanok és hamisak. Mint hangsúlyozták, a Wizz Air pénzügyi helyzete stabil, jelentős likviditással rendelkezik, repülőgépeit 18 hónappal előre finanszírozza, ezért a lehetőségért pedig a pénzügyi szolgáltatók erős versenyt folytatnak. A stabilitást mutatja az is, hogy a Wizz Air régóta fennálló kapcsolatokat ápol vezető lízingcégekkel és gyártókkal, és flottastratégiáját továbbra is zavartalanul hajtja végre. A Wizz Air a többi légitársasághoz képest nagyobb mértékben biztosította már korábban opciós ügyletekkel kerozinszükséglete jelentős részét, így a gyorsan változó üzemanyagárakkal szemben is védve van.
A miniszter hangsúlyozta: az árak emelkedése már most látható, és ez a keresletre is hatással lehet. Hereu ugyanakkor jelezte, hogy Spanyolország kedvezőbb helyzetben van, mivel
- nagyobb kerozinkészletekkel
- és magasabb termelési kapacitással rendelkezik,
mint sok más ország.
Tavaly az ország rekordot döntött 97 millió turistával, ami 3,5 százalékos növekedést jelentett, és idén is hasonló ütemre számítanak.
Ugyanakkor figyelmeztetett: ha azokban az országokban, ahonnan a turisták érkeznek, ellátási vagy gazdasági problémák lépnek fel, az közvetlenül visszavetheti a spanyol turizmust is.
