A Mol után az MBH Bank is meglepő döntést hozott az osztalékról – 40 milliárd forint sorsa dőlt el
Élénk részvényesi érdeklődés mellett zajlott az MBH Bank idei éves rendes közgyűlése, ahol a részvényesek elfogadták a társaság 2025. évi egyedi és konszolidált pénzügyi beszámolóit, valamint döntöttek a napirenden szereplő további kérdésekről is. Az idei közgyűlésen tapasztalt, az eddigieknél magasabb részvényesi jelenlét többek között annak is volt köszönhető, hogy tavaly év végén közel 12 ezer befektető csatlakozott a társasághoz, megerősítve ezáltal az MBH Bank pozícióját a Budapesti Értéktőzsdén. A korábbi tervekkel ellentétben a pénzintézet mégsem fizet osztalékot tavalyi eredménye után, hanem a további növekedésre fókuszál.
A közgyűlés egyik legfőbb pontja az MBH Bank 2025. évi egyedi és konszolidált pénzügyi beszámolóinak az elfogadása volt. Az MBH Bank 2025-ben 237 milliárd forintot meghaladó korrigált adózás előtti eredményt ért el. A bankcsoport mérlegfőösszege az év végére 12 890 milliárd forintra emelkedett, saját tőkéje pedig elérte az 1261 milliárd forintot. A bruttó hitelállomány meghaladta a 6346 milliárd forintot, míg az ügyfélbetét-állomány több mint 8343 milliárd forintot tett ki. A bank korrigált tőkearányos megtérülési mutatója 17,5 százalék volt 2025-ben. Ezen eredményekkel az MBH Bank továbbra is rendkívül stabil helyet foglal el a hazai bankok élmezőnyében.
A 2025-ös év egyben az MBH Bank 2021–2025 közötti stratégiai ciklusának lezárása volt. Az időszak során a bankcsoport összesen több mint 1000 milliárd forint korrigált adózás előtti eredményt ért el, és jelentős eredményeket könyvelt el a növekedés terén.
A tavalyi évvel egy ötéves stratégiai ciklust zártunk, melyben nyereségünk jelentős részét a növekedésbe fektettük, kimagasló üzleti és pénzügyi eredményeket értünk el, 2,4 millió ügyfél szavazott nekünk bizalmat, csaknem megdupláztuk saját tőkénket, és a magyar gazdasági élet meghatározó szereplőjévé váltunk. A következő években szakmailag és pénzügyileg felkészülten, jelentős tartalékokkal tudjuk támogatni a hazai gazdasági növekedés beindítását. Az előzetesen kijelölt, ambiciózus célok mentén folytatjuk a növekedést, hogy értéket teremtsünk 12 ezer részvényesünknek és az egész magyar gazdaságnak
– mondta Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen.
A közgyűlés
- elfogadta a 2025. évi felelős társaságirányítási jelentést is,
- továbbá döntött az adózott eredmény felhasználásáról,
- a javadalmazási politikáról,
- az állandó könyvvizsgáló megválasztásáról,
- a saját részvény megszerzésére vonatkozó igazgatósági felhatalmazásról,
- valamint a napirenden szereplő további személyi és társaságirányítási kérdésekről.
Az MBH Bank a változó gazdasági kilátások és az európai uniós támogatások rövid határidőn belül várható, jelentős összegben történő folyósítása miatt – hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és a reálgazdaság dinamizálásához – élénkebb hitelezési tevékenységre készül.
Várja az uniós forrásokat, nem fizet osztalékot az MBH Bank
Ennek támogatása érdekében a közgyűlés – részvényesi indítványra és a vezető testületek támogatásával – úgy döntött, hogy a tárgyévi eredményből ne fizessenek osztalékot, és a felosztható eredmény a 2026-os évre eredménytartalékba kerüljön.
Az igazgatóság korábban közel 40 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot. Ez egy részvényre vetítve 124 forintos kifizetést jelentett volna.
Az MBH csoport tőkehelyzete ezzel tovább erősödik, az 1233 milliárd forintos szavatolótőke-volumen mellett a tőkemegfelelési mutató 22,9 százalékos értékre emelkedik. Ez a döntés összhangban van az MBH Bank tavaly publikált osztalékpolitikájával, és nemcsak az intenzívebb hitelezési tevékenységet, hanem a bank akvizíciós terveit is támogathatja, és így növelheti a bank hosszú távú jövedelmezőségi kilátásait és ezáltal a jövőbeni részvényesi értéket.
Az MHB Bank nem az első jelentős tőzsdei vállalat, amely az áprilisi országgyűlési választásokat követően átgondolta osztalékpolitikáját. A Mol a Tisza Párt vezetőjével, Magyar Péter leendő kormányfővel folytatott tárgyalást követően úgy határozott, hogy a harmadik negyedévre halasztja a több mint 241 milliárd forintos osztalék kifizetését.
