Zelenszkij erre nem számított: újabb szövetségese szabott feltételt az EU-tagságnak – Ukrajnának el kell fogadnia, hogy feldarabolják
Ukrajnának akár területekről is le kell mondania egy jövőbeli békemegállapodás részeként – erről beszélt Friedrich Merz. A német kancellár szerint ez lehet az ára annak, hogy Kijev megnyissa az utat az Európai Unió felé.
Komoly hullámokat vetett Európában Merz kancellár hétfői megszólalása: nyíltan felvetette, hogy egy jövőbeli békemegállapodás részeként Ukrajnának el kell fogadnia, hogy egyes területei tartósan kívül maradhatnak Kijev ellenőrzésén. A német kancellár egy iskolai beszélgetésen fogalmazott úgy, hogy
egyszer eljön a tűzszünet, majd a békeszerződés ideje, és ebben a helyzetben nem zárható ki a területi veszteség.
A kijelentés különösen érzékeny, mivel Ukrajna hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy az ország területi integritása nem képezheti alku tárgyát. Volodimir Zelenszkij többször hangsúlyozta, hogy minden megszállt terület visszaszerzése a cél. Ehhez képest Merz realista, sokak szerint rideg megközelítést vázolt fel.
A német kancellár szerint azonban a politikai realitás és a társadalmi támogatás kulcsfontosságú. Úgy fogalmazott: ha Zelenszkij egy ilyen megállapodást akar elfogadtatni az ukrán társadalommal, akár népszavazásra is szükség lehet. Ebben az esetben viszont világosan el kell mondania az embereknek, hogy a fájdalmas döntésért cserébe megnyílhat az út Európa felé.
Friedrich Merz: az EU-ba nem hozzuk be a háborút!
Az EU-tagság kérdése korántsem egyszerű. A kancellár egyértelművé tette: Ukrajna nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, amíg háborúban áll. Emellett szigorú feltételeket kell teljesítenie, különösen a jogállamiság és a korrupció elleni fellépés terén. A korábbi optimista céldátumok sem tűnnek reálisnak: Merz szerint sem a 2027-es, sem a 2028-as csatlakozás nem megvalósítható.
Közben politikai változások is befolyásolhatják a folyamatot. Ukrajna EU-integrációját korábban blokkolta Orbán Viktor, azonban a közelmúltbeli választási veresége új helyzetet teremthet. Ez megnyithatja az utat a tárgyalások következő szakasza felé, bár az EU-ban továbbra sincs teljes egyetértés a bővítés üteméről.
Egyfajta köztes megoldás is felmerült: Ukrajna ideiglenesen megfigyelői státuszt kaphatna az uniós intézményekben.
Ez lehetővé tenné, hogy fokozatosan kapcsolódjon be a döntéshozatalba, miközben még nem teljes jogú tag.
Az Európai Unió eközben pénzügyi fronton igyekszik stabilizálni Ukrajnát: nemrég jóváhagytak a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely 2027-ig fedezheti az ország működési szükségleteinek nagy részét. Ez jelzi, hogy Brüsszel hosszú távon számol Kijevvel, még ha a teljes tagság távoli is.
Zelenszkij elárulta, mire költi a 90 milliárdot: nem úgy jön a pénz, ahogy azt gondoltuk – váratlant húzott az ukrán elnök
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy az Európai Unió által felszabadított 90 milliárd eurós támogatási csomag első részét nem újjáépítésre vagy szociális kiadásokra fordítják. Zelenszkij szerint az első részlet főként a hazai fegyvergyártás, a drónipar és a védelmi technológiák fejlesztését szolgálja majd. Emellett az energetikai infrastruktúra védelme is kiemelt cél lesz a következő hónapokban.
