„Energiatakarékos” EU-tervek

Nemcsak az uniós produktumokra, hanem az EU belső piacán értékesített öszszes termékre is vonatkoznának azok az energiahatékonysági szabályozások, amelyekre az EU illetékes biztosa, Andris Piebalgs holnap tesz javaslatot. A brüsszeli energiahatékonysági akcióterv célkitűzése szerint 2020-ra 20 százalékkal kellene csökkenteni az unió energiafelhasználásának mértékét. Ez azt jelentené, hogy a hatékonyság fokozásával a tagállamok évi 100 milliárd eurót takaríthatnának meg.

Az akcióterv értelmében a következő évtől olyan irányelvek lépnének hatályba, amelyek 14 kiemelt háztartási eszköz (például számítógép, bojler, mosógép, irodai világítóberendezés, légkondicionáló) tekintetében minimumkövetelményeket határoznának meg az energiateljesítmény terén. Emellett az Európai Bizottság terve külön figyelmet szentelne a készenléti (standby) üzemmódban hagyott készülékek, például a televíziók energiapazarlására is – ismerteti a terv részleteit a Financial Times. Mint ismert, az európai szabványokat az autók, illetve a mobiltelefonok esetében már több ország elfogadta világszerte. Ez ki is váltotta az Egyesült Államok rosszallását; szerintük az unió túl sok szabályt alkot.

A bizottság akcióterve a háztartási eszközök mellett az új és felújított épületek energiateljesítménye terén is javaslatot tesz minimumkövetelményekre. Továbbá Brüsszel új jogszabályok bevezetését is fontolóra venné az autók szén-dioxid-kibocsátási szintjének további csökkentésére, mivel a közlekedés felel az energiafogyasztás 20 százalékáért. Az akcióterv szerint amenynyiben az autóipar önkéntes vállalásai 2008–2009-re nem eredményezik a kilométerenkénti 140 grammos szén-dioxid-kibocsátási szint elérését, akkor Brüsszel külön jogszabályt javasolna ennek garantálására.

A brüsszeli tervet szándékosan a pénteki, Lahtiban megrendezendő uniós csúcs előtt egy nappal hozzák nyilvánosságra, ugyanis a finn városban az EU állam- és kormányfői az unió növekvő energiafüggőségének a kérdését is megvitatják.

A fehérárugyártók úgy érzik, már elég sokat tettek az ügy érdekében. Erről számolt be korábban lapunknak Silvano Fumagalli, az olasz Candy csoport társtulajdonosa, aki egyben az Európai Fehérárugyártók Szövetségének (CECED) részlegvezetője. Az olasz gyáros elmondta: az iparág európai szereplői csalódottak, mert egyelőre nem teljesülnek a szakmának tett korábbi uniós ígéretek. A fehérárugyártók – még jövedelmezőségük rovására is – évekkel ezelőtt önként vállalták, hogy az évtized közepére már csak a legtakarékosabb (A, A+) energiafogyasztású gépeket dobják piacra. Azt az ígéretet kapták cserébe, hogy a tagországok kormányai közvetetten támogatják majd a piacot, oly módon, hogy a korábbiakhoz képest feleannyi energiát fogyasztó készülékeket vásárlók kedvezményt kapnak az áramszámlájukból.

A gyártók és a kereskedők még annyit tehetnek az ügy érdekében, hogy mielőbbi cserére ösztönzik a vásárlókat. Magyarországon például még mindig 40 százalékos a hazai háztartásokban a tíz évnél öregebb háztartási készülékek aránya – mondta lapunknak Bolváry Gellért, a CECED magyarországi elnöke. Hozzátette: a gyártók oly módon kívánják megoldani az energiafaló készenléti üzemmód kérdését, hogy a jövőbeni modellekbe egész egyszerűen nem terveznek ilyen funkciót.

A magyar építőanyag-ipar már felkészült a szabályozás szigorítására – tájékoztatta lapunkat Prohászka Rajmund, a Magyar Ajtó-ablak Szövetség elnöke, az Ablakcentrum Kft. ügyvezető igazgatója. Magyarországon a szeptember 1-je óta érvényes új szabályozás a megkövetelt hőátbocsátási tényezők tekintetében közelít az EU-s normákhoz, noha egészében kevésbé szigorú, mint a térség más államainak a szabályozása. A szakember hangsúlyozta: az új szabályok betartásához erős építésfelügyeletre lenne szükség, valamint arra, hogy a többletköltségek egy részét – a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelően – az állam vállalja magára. A nyílászárók esetében 15-20 százalékos a többletköltség, de a befektetés megtérül: előfordul, hogy például a panelprogram keretében felújított házak energiafogyasztása 40 százalékkal csökken. Prohászka Rajmund kiemelte: Magyarországon a legsürgetőbb feladat a nagy terű középületek – kórházak, önkormányzatok – felújítása.

Az új energiatakarékossági előírások lendületet adhatnak a készházpiacnak. Roszkopál Miklós, a Protectorwerk Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint a szabályozás szigorítása kedvezhet a Magyarországon is dinamikusan fejlődő ágazatnak, mivel a készházak jóval energiatakarékosabbak, mint a hagyományos építésűek. VG

Még a személygépkocsikra 2008-ban bevezetendő új károsanyag-kibocsátási szabványrendszerre, az Euro 5-re vonatkozó határértékeket is csak az év végéig kell összeállítaniuk az illetékes munkacsoportoknak – tájékoztatta lapunkat Deák János, a Közlekedéstudományi Intézet szakértője.

Az európai autógyártók önkéntesen vállalták, hogy elérik a kilométerenkénti 140 grammos szén-dioxid-kibocsátási értéket, a nagy luxusterepjárók esetében ezt igen nehéz elérni.

Talán ez is közrejátszik abban, hogy egyre több gyártó vág bele a hibrid motorok fejlesztésébe.

Még a személygépkocsikra 2008-ban bevezetendő új károsanyag-kibocsátási szabványrendszerre, az Euro 5-re vonatkozó határértékeket is csak az év végéig kell összeállítaniuk az illetékes munkacsoportoknak – tájékoztatta lapunkat Deák János, a Közlekedéstudományi Intézet szakértője.

Az európai autógyártók önkéntesen vállalták, hogy elérik a kilométerenkénti 140 grammos szén-dioxid-kibocsátási értéket, a nagy luxusterepjárók esetében ezt igen nehéz elérni.

Talán ez is közrejátszik abban, hogy egyre több gyártó vág bele a hibrid motorok fejlesztésébe.-->