Jól jön a kölcsönmunkás
Temesvári Zsolt, a Danubius Hotels Zrt. budai szállodáinak emberierőforrás-igazgatója: Szállodánkban mind a tartós, mind a szezonális, mind pedig az alkalmi munkaerő-kölcsönzés rendszeres, hiszen bizonyos többletfeladatok elvégzését így tudjuk hatékonyan megoldani. A szakmunkások leginkább a felszolgálói feladatokhoz nyújtanak segítséget, de emellett londinereket, szobalányokat, konyhai és takarító segédszemélyzetet is foglalkoztatunk hosszabb-rövidebb ideig ebben a formában. Az ilyen alkalmazottak átlagéletkora jellemzően 20 és 40 év közé tehető. A januárban életbe lépett változások korrektek és hasznosak, mert az adminisztráció és a jogkövetés terén voltak hiányosságok az elmúlt években. Fennállt a veszélye annak, hogy a megbízó – saját hibáján kívül – kellemetlen helyzetbe kerül, mert a kölcsönző nem tartotta be a jogszabályokat. Például az alkalmi, eseti munkaerő-kölcsönzés terén lehetne rugalmasabb az új szabályozás.
Belső Barnabás, a Knorr-Bremse Vasúti Járműrendszerek Hungária Kft. személyzeti vezetője: Cégünk folyamatosan foglalkoztat kölcsönzött munkaerőt, elsősorban fizikai dolgozókat. Ezek az alkalmazottak főleg a számítógép-vezérelt forgácsgépeinken dolgoznak gépkezelőként, -beállítóként, de alkalmazunk fényezőket, targoncakezelőket, segéd-, illetve betanított munkásokat is. A kölcsönzöttek főleg férfiak, átlagéletkoruk 38-40 évre tehető, de van idősebb dolgozónk is. A januári változásokkal alapvetően egyetértek, így hatékonyabban lehet visszaszorítani a feketemunkát, de adminisztratív szempontból többletterhet jelent. Főleg arra figyelünk, hogy a bérmunkások juttatásait hat hónap után közelíteni kell az állandó alkalmazottak juttatásaihoz. Az alapbérnek, a műszak-, illetve túlórapótléknak például fél év után egyeznie kell a két foglalkoztatási módban. Erre azért is oda kell figyelnünk, mert a Knorr-Bremse legalább fél-egy éves időtartamban foglalkoztat bérmunkásokat.
Patai Ágnes, a Fővárosi Gázművek Zrt. humánpolitikai igazgatója: Jelenleg kis létszámban foglalkoztatunk kölcsönzött munkaerőt, ők elsősorban a számlázással összefüggő tevékenységeket látják el. Az alig tíz fő többsége nő, átlagéletkoruk 35 év. Úgy vélem, a törvénymódosítások a foglalkoztatók számára az eddigieknél előnytelenebbé teszik az ilyen jellegű munkaerő igénybevételét. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a munkabér tekintetében megnövelheti a kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások költségeit. A munkaerőt kölcsönző vállalkozás EMMA-bejelentési, illetve a kölcsönvevő társaság ebbéli ellenőrzési kötelezettsége növeli a kölcsönvevő munkáltató adminisztrációs, ellenőrzési tevékenységhez szükséges erőforrásait, ez szintén költségnövelő tényező. A cégek egy része számára a kölcsönzés továbbra is vonzó marad, mert a saját dolgozó alkalmazásánál rugalmasabb létszámgazdálkodást tesz lehetővé.
Cserny János, az Alpine Európai Elektronikai Ipari Kft. HR-menedzsere: Elsősorban könnyű fizikai jellegű, betanított munkák elvégzésére kölcsönzünk munkaerőt. Ezzel a lehetőséggel csak alkalmanként élünk, természetesen a termelés igényeinek megfelelően van igény ideiglenes munkaerőre. Az átmenetileg foglalkoztatott munkavállalók háromnegyede nő, egynegyede férfi, jellemzően 18 és 35 év közöttiek. A foglalkoztatottak életkori határait az indokolja, hogy mind a technológia, mind a munka jellege leginkább erre a korosztályra jellemző egészségügyi állapotot követel meg. Ez azt jelenti, hogy többek között a jó látás és az állva végzett munkához szükséges állóképességet követeli meg a vállalatunknál végzett munka. Azt gondolom a munkaerő-kölcsönzés jogszabályi hátterének változtatásáról, hogy az elősegíti a legális foglalkoztatást és támogatja az azonos munkáért azonos munkabér elvét.
