Kínai cégek bázisa lehetünk

Az új lehetőségek mellett hatalmas konkurenciát is hoz majd a hazai logisztikai cégeknek Románia és Bulgária uniós csatlakozása – hangzott el az IIR-Hungary szeptember végi logisztikai konferenciáján. Ha nem készülünk fel erre, akkor az utolsó esélyt is elszalasztjuk arra, hogy Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává váljunk.

A II. Nemzeti fejlesztési terv (II. NFT) logisztikai szektort érintő elképzelései mellett kritikus vélemények is megfogalmazódtak a rendezvényen. Egyebek között az, hogy hatalmas üzletet jelenthetne a hazai logisztikai cégeknek a balkáni EU-bővülés, de Magyarország semmit sem csinál. Továbbá nem elég autópályákat építeni; például az eddigieknél nagyobb erőket kellene csoportosítani az informatikai fejlesztésekhez is. Emellett arra szükséges törekedni, hogy az országon átáramló árutömeget megállítsuk, és hozzáadott értéket teremtve Magyarországról osszuk el, a földrajzi adottságainknak megfelelően. Erre pedig komplex szolgáltatást nyújtó logisztikai cégeken keresztül vagyunk alkalmasak.

Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke és Antoni Alfonz, az MLE elnökségi tagja is egyetértett abban: ez az utolsó pillanat arra, hogy versenybe szálljunk. Szerintük aggodalomra ad okot az a trend, miszerint Magyarország Szlovákiával, Lengyelországgal, sőt Romániával szemben is egyre több nagy jelentőségű üzletet veszít el.

A román és bolgár csatlakozás rendkívüli módon gyengítheti a logisztikai központtá válásról szőtt terveinket – mondta Doór Zoltán. Szlovákia, Csehország máris versenytársunk. Romániában pedig most is komoly logisztikai fejlesztéseket tapasztalunk, ráadásul ott a gazdálkodás egyes feltételei is kedvezőbbek. Ugyanakkor más szakemberek korábban arra emlékeztettek, hogy az említett országok csatlakozása hatalmas előnyökkel is járhat.

A várható kínai invázió kapcsán Doór Zoltán kitért arra, hogy a II. NFT a stratégiai terv szintjén megfelelő. Még nem világos azonban a számukra, honnan lesz majd pénz a szükséges fejlesztésekre, hiszen az operatív programokat később fogadják el. A magyar logisztikai cégek úgy készülhetnek fel a fokozódó versenyre, ha még jobban globalizálódnak, és képesek lesznek áthidalni a kontinentális távolságokat is – fogalmazott.

Az MLE elnöke szerint nagy esély van arra, hogy a kínai cégek hazánkban hozzák létre az EU-s és balkáni terjeszkedésükhöz szükséges logisztikai bázisukat. A kínai állam elindította Go Global nevű programját, amelylyel a világ gazdasági meghódítására készülnek. Három éven belül óriási roham várható az ottani vállalatok részéről – jósolta. Utalt arra, hogy a kínaiak megvásárolják az Ázsia Centert és európai bemutatóközponttá alakítják át, sőt rövidesen repülőteret is vesznek a térségben.

Az MLE a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) tagjaként véleményezte a II. NFT-t. E szerint az Új Magyarország fejlesztési terv logisztikai vonatkozásait stratégiai szinten megfelelő helyen és tartalommal mutattták be, részben a gazdaság-, részben a közlekedésfejlesztési prioritáson belül. Részletesen – amint arra a stratégiai program is utal – a gazdaságfejlesztési, illetve a közlekedési operatív programon belül fejtik majd ki.

A II. NFT foglalkozik az agrárlogisztikával is. Az a LEF meglátása, hogy ma Magyarországon önálló, más logisztikai rendszerektől független agrárlogisztikai rendszert nem szabad fejleszteni, ez a források felesleges megosztását eredményezik. Az agrárlogisztikát csak úgy szabad fejleszteni, hogy meg kell teremteni az összhangot a már meglévő logisztikai szolgáltatói központok rendszerével, figyelembe kell venni az ott elindított fejlesztési koncepciókat és a két program elvárásait, főbb jellemzőit. Ez ügyben a két program kidolgozóinak, meghatározó érdekképviseleteinek egyeztetése szükséges annak érdekében, hogy elkerüljük a párhuzamos fejlesztéseket, miközben bizonyos kapacitások kihasználatlanok.

Néhány konkrét javaslattal is élt az MLE vezetése. Lényegesnek tartják, hogy szakadjunk el a tonnától és a kilométerenkénti árutonnától. Helyette a tonnánkénti, illetve tonna-kilométerenkénti euró- (vagy forint-) érték alkalmazását javasolják. Szerintük ugyanis nem mindegy, hogy egy tonna acélt vagy egy tonna mobiltelefont visznek el. Nemcsak a szállítási módok közti különbség, hanem a nemzetgazdasághoz való hozzájárulás miatt is. Az MLE igen fontosnak tartja az intermodális fejlesztések támogatását.

A konferencián a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője elmondta, hogy a közlekedési és gazdaságfejlesztési operatív programok 2007–2013 között a jelenleginél jóval nagyobb forrásokat biztosítanak majd a logisztika számára. A II. Nemzeti fejlesztési tervben az I. NFT-hez képest összességében 3-4-szer nagyobb forrás áll majd a szektor rendelkezésére. VG