Pluszmilliárdok a havi fixre

A kis- és nagykereskedelem, az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság területén működő vállalkozások sínylik meg leginkább a jövő évi minimálbér-emelést, illetve főleg a garantált bérminimum további növelését – értesült a Világgazdaság. A kötelező emelések miatt országosan több mint 644 ezer dolgozó havi fixét kell korrigálni a versenyszférában.

Mint ismeretes, tavaly novemberben három évre állapodott meg a kormány a szakszervezetekkel és a munkaadói érdekképviseletekkel a legkisebb keresetekről. E szerint 2007. január elsejétől az országos minimálbér 65 500 forintra emelkedik, ettől 10 százalékkal magasabb alapbért (72 100 forintot) kell a foglalkoztatóknak adniuk a szakképzett, legfeljebb kétéves munkatapasztalatot szerzetteknek – ha a munkakörük betöltéséhez szükséges a legalább középfokú szakképesítés. Akik ennél több időt töltöttek a szakmájukban, a minimálbérnél legalább 15 százalékkal több alapbérre lesznek jogosultak, vagyis havi jövedelmük nem lehet kevesebb 75 200 forintnál.

A kormány háttérszámításai szerint ahhoz, hogy az érintett munkavállalói kör alapbére elérje a megállapodás szerinti összeget, közel 37 milliárd forint bértömegre lesz szükségük jövőre a versenyszférában. Lényeges, hogy ez az összeg csak a legkisebb keresetek növeléséhez elegendő, a többi munkavállaló fizetésemelése további terheket ró a cégekre. Legrosszabbul a 10–49 főt foglalkoztató cégek járnak, ugyanis ennek az összegnek közel negyven százalékát nekik kell kifizetniük.

A dohánygyártás, a bányászat, a vízi és légi szállítás, a kutatás-fejlesztés, az iroda-, számítógépgyártás terén működő cégeknél alig van szükség korrekcióra, ezeknél ágazati szinten ezer fő alatt marad azoknak a dolgozóknak a száma, akiknek a bére nem éri el az országos vagy a szakképzetteknek járó legkisebb keresetet.

A lapunk birtokába került kalkuláció alapján míg a minimálbér eléréséhez átlagosan 4,3, addig a garantált bérminimum miatt 8,7 százalékkal kell a munkavállalók keresetét növelni a versenyszférában az érintettek körében. Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyébként ma kezd tárgyalni a 2007-es bérekről, így az is kiderül, hogy a munkaadók – a megszorító csomag kedvezőtlen hatásai ellenére – szó nélkül hagyják-e a három évre szóló bérmegállapodást, vagy felülvizsgálatot kezdeményeznek, és az összegek csökkentését kérik.

Csaposs Noémi, a személyzeti tanácsadók elnöke: A kisfoglalkoztatókat igen keményen érinti majd az országos és a szakképzett minimálbér felemelése. Azok, akik 1-2 fővel bővítették volna 2007-ben a vállalkozásukat, megtorpannak, és nem teszik ezt meg, sőt a mostani alkalmazottak közül is több dolgo-zó részmunkaidőbe kényszerül, ezzel ugyanis csökkenhetnek a kiadások. A kötelező béremelések ösztönözni fogják a kisvállalkozásokata szürke-fekete foglalkoztatásra. Bár a multinacionális vállalatok könnyebb helyzetben lesznek, biztos vagyok benne, hogy a pluszköltségek ott is a növekedés gátjaivá válnak.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ főtitkára: A kormány által javasolt szakmai bérminimum-emelés, illetve az eddig meg nem hozott intézkedések megközelítőleg 800 milliárd forintos terhet rónak a munkaadókra. A kiskereskedelemben foglalkoztatók számára ez azért kiemelt jelentőségű, mert az alkalmazottak 80-90 százaléka szakmai bérminimummal dolgozik. A munkaadók becslése szerint a munkavállalók számára 400 milliárd forintos terhet jelentene az emelkedés. A ma kezdődő plenáris ülésen vár-hatóan az intézkedések halasztását kérik a kormány által ígért államháztartási hiány egyensúlyának 2009-es helyreállásáig.

Csaposs Noémi, a személyzeti tanácsadók elnöke: A kisfoglalkoztatókat igen keményen érinti majd az országos és a szakképzett minimálbér felemelése. Azok, akik 1-2 fővel bővítették volna 2007-ben a vállalkozásukat, megtorpannak, és nem teszik ezt meg, sőt a mostani alkalmazottak közül is több dolgo-zó részmunkaidőbe kényszerül, ezzel ugyanis csökkenhetnek a kiadások. A kötelező béremelések ösztönözni fogják a kisvállalkozásokata szürke-fekete foglalkoztatásra. Bár a multinacionális vállalatok könnyebb helyzetben lesznek, biztos vagyok benne, hogy a pluszköltségek ott is a növekedés gátjaivá válnak.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ főtitkára: A kormány által javasolt szakmai bérminimum-emelés, illetve az eddig meg nem hozott intézkedések megközelítőleg 800 milliárd forintos terhet rónak a munkaadókra. A kiskereskedelemben foglalkoztatók számára ez azért kiemelt jelentőségű, mert az alkalmazottak 80-90 százaléka szakmai bérminimummal dolgozik. A munkaadók becslése szerint a munkavállalók számára 400 milliárd forintos terhet jelentene az emelkedés. A ma kezdődő plenáris ülésen vár-hatóan az intézkedések halasztását kérik a kormány által ígért államháztartási hiány egyensúlyának 2009-es helyreállásáig.-->