Szaporodnak a biotech cégek
A társaságok zöme a nagy egyetemi városokban és az azok környékén kialakított klaszterekben működik: 61 százalékuk Budapesten, 19 százalékuk Szegeden, 10 százalékuk Debrecenben, míg a maradék 10 százalékon Pécs és Kaposvár osztozik. Az elmúlt két évben alapított cégek kétharmada akadémiai kutatási eredményre építve indult. A biotech vállalkozások zöme az élettudományok terén tevékenykedik, s ezeknek mintegy fele szolgáltatásorientált üzleti modellt követ. A technológiaszolgáltató társaságok fele „hibrid”, a bevételt jelentő fő profilra építve gyógyszerkutatási projekteket indítanak. Napjainkban a humánbiotech cégek 26 százaléka foglalkozik eredeti gyógyszerek kutatásával. S habár az agrár-élelmiszeripari és az ipari biotechnológiai kutatásoknak akadémiai szinten nagy hagyományai vannak Magyarországon, az újonnan indulók között alig találkozunk erre specializáltakkal. Ám tegyük hozzá: ezen a téren is történnek erőfeszítések: a múlt héten rendezték meg Debrecenben az első agrár-biotechnológiai fórumot, amely a hazai, nemzetközi rangú agrár-biotechnológiai k+f potenciál gazdasági hasznosulását volt hivatott elősegíteni. A biotechnológia további fejlődését vetíti előre az is, hogy az idén több nemzetközi bioüzemanyag-gyártó cég fektetett be az országban. Ezek várhatóan fejlesztést is hoznak.
Mindez, valamint az a tény, hogy a kormány ösztönzi a biotechnológiai iparág fejlődését, kódolja a szektor növekedését. Ehhez járul a magyar biotech ágazat nemzetközi ismertsége befektetői körökben is. Ezt a célt szolgálják a rendezvények, amelyeken államilag támogatott formában vehetnek részt a vállalkozások.
Minderről és a finanszírozási lehetőségek további bővítéséről is szó volt azon a pénteki budapesti rendezvényen, amelyen európai és amerikai kockázati befektetők ismerkedhettek a magyar biotech lehetőségekkel. Több mint 10 magyar vállalat jelent meg a fórumon, amelyen az egyik rendező, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. üzletfejlesztési igazgatója, Spányik Péter emlékeztetett: a kormány által 2005-ben elfogadott biotechnológiai stratégia egyik célkitűzése, hogy 2010-ig tíz-húsz milliárd forintnyi külföldi tőke áramoljon a magyar biotechnológiai, illetve high-tech cégekbe. Duda Ernő, a másik rendező, az MBSZ elnöke célként nevezte meg, hogy 2010-re hazánk váljon az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok biotech vezetőjévé és bekerüljön Európa tíz legjelentősebb biotechnológiai iparú országa közé.


