Terjed az autós, kártyás bevásárlás
Az adatok tanúsága szerint 2006 első félévében mintegy 64 milliárd forinttal több bevételt realizált a hazai kiskereskedelem, mint egy évvel korábban. E tény mögött az enyhén csökkenő vásárlási gyakoriság mellett a növekvő átlagos vásárlásonkénti költés áll. Míg 2005 első félévében egy vásárló átlagosan 1588 forintot fizetett a kasszánál alkalmanként, addig 2006 első hat hónapjában ez az ún. kosárérték 1647 forintra növekedett.
Az egyes csatornák között e tekintetben persze jelentős különbségek figyelhetők meg: ez a mutató a legalacsonyabb értéket a független kisboltokban, a legnagyobb értéket pedig a cash&carry üzletekben éri el.
A modern kereskedelmi csatornák – hipermarketek, szupermarketek, diszkontok és cash&carry üzletek – FMCG piaci súlya az előző év azonos időszakához képest mintegy 1,6 százalékponttal (57,7 százalékról 59,3 százalékra) emelkedett.
A hipermarketek piacrésze nem nőtt tovább, stabilan 23,9 százalék körül alakul. A láncba szerveződött kisboltok piacrésze már eléri a közel 15 százalékot (14,9 százalék), ugyanakkor a független kisboltok piaci súlya 14,7 százalékra csökkent.
A bevásárlások zöme a változatlanul a pénteki és szombati napokra koncentrálódik: az összbeszerzések mintegy 40 százaléka e két napon realizálódik. Számottevő vasárnapi bevásárlás továbbra is csak a hipermarketekben és a cash&carry üzletekben mérhető.
„A napi fogyasztási cikk vásárlási alkalmak mintegy 67 százaléka továbbra is a délelőtti 9-12 óra közötti időszakra tehető. Az hogy a teljes napi forgalomnak csak 59 százaléka esik ezekre az órákra jelzi, hogy átlagosan valamivel kisebbek ezek a délelőtti kosarak” – mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking menedzsere.
Bár a gyalogos vásárlások még mindig túlsúlyban vannak – az összes vásárlás mintegy 67 százalékát így intézik a vásárlók -, ez csupán az értékbeli összforgalom 47 százalékát teszi ki.
Az autós bevásárlások szerepe a korábbi tendenciáknak megfelelően újra növekedett – a 2006 január-júniusi időszakban az összes napi beszerzés értékének kétötöde (41 százalék) ilyen beszerzésekből származott.
A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy egyre terjed a modern, készpénzkímélő kártyás fizetési lehetőség, s annak kihasználása. Bár egyelőre továbbra is a készpénzzel történő fizetés a leggyakoribb, a vásárlások értékének már 12 százalékát bankkártyás fizetéssel ellentételezik a vásárlók.
A vásárlások résztvevőit vizsgálva elmondható, hogy továbbra is elsősorban a háziasszonyok intézik a bevásárlásokat. Ők a legtöbb vásárlás valamely kisbolt lánc (71 százalék) üzletében, drogériában (68 százalék), vagy szupermarketben (67 százalék) intézik. A háztartás e feladatot magára vállaló férfi tagja jellemzően valamely független kisboltot (18 százalék), vagy hipermarketet (17 százalék) részesíti előnyben, s legkisebb arányban a háztartási és vegyi áru kereskedelemre szakosodott drogériákba térnek be (8 százalék). Házaspárok együtt leginkább cash&carry üzletekben (29 százalék), vagy hipermarketekben (19 százalék) gondoskodnak napi beszerzéseikről. (GFK)
