Gyengélkedő állami légicégek

Európa több, részben vagy egészben állami kézben lévő légitársasága arra számít, hogy tőkeemelések révén – főleg a magántőke tervezett bevonására építve – kilábalhat a súlyos pénzügyi válságból. A nemzetközi légiszövetségekben való tagságuk ugyan forgalomnövelő tényező, de helyzetükön csak úgy képesek javítani, ha az eddigieknél is keményebben folytatják a takarékossági programokat és látványosabban javítják a kapacitás kihasználtságát.

Továbbra is súlyos pénzügyi gondban van a 91 százalékban közvetlen, illetve közvetett állami tulajdonú cseh CSA légitársaság. Az első kilenc hónapban 324 millió cseh koronás veszteséget könyvelt el, ez 50 millióval több, mint a tavalyi év azonos időszakában volt, és a jelek szerint az egész évre vonatkozó veszteség eléri a félmilliárd koronát.

Radomír Lasák vezérigazgató ténykedésével elégedetlen a szaktárca, és egyelőre nem járult hozzá, hogy kétmilliárd koronás tőkeinjekciót kapjon a vállalat. A vezető a cég saját lapjának adott interjúban előzőleg lehetetlennek vélte ezt, és a saját erőből való talpra állást szorgalmazta. Napirendre kerülhet a cég privatizációja is mint mentő ötlet. Szakértők szerint a Ceská Poistovna pénzügyi csoport várhatóan kivásárolná a CKA szanáló cég 34,6 százalékos részesedését, ezzel 38,9 százalékra nőne a tulajdoni hányada, s egyúttal friss tőkét pumpálna a cégbe. Így a CSA 2008 elejére-közepére már nyereséges lehetne. Vérveszteségeket szenvedett az elmúlt egy-két évben a lengyel LOT, főleg azért, mert egyre erősebb a diszkontcégek utaselszívó hatása. A cég szinte felhagyott a charterrel, visszaesett az egész utasforgalma, ugyanakkor a bevezetett takarékossági program már meghozta első kedvező eredményeit: a 2005-ös évet 87 millió zlotys nyereséggel zárta az előző évi 18 millió után. Márciusban Krzysztof Kapis váltotta fel a tavaly decemberben menesztett Marek Grabareket a vezérigazgatói székben, és a tárca nyilván erős nadrágszíjmeghúzást és új marketinget kért tőle.

Nem gyengélkedik, egyenesen a csőd felé roha az olasz Alitalia, s nyilván ezért kapott lábra az a hír, miszerint beolvad az Air France-KLM holdingba. A cég veszteséggel zárta a harmadik negyedévet a szeptemberi sztrájkok és a magasabb üzemanyagköltségek miatt, és bár a negyedik negyedévre nyereséggel számol, az idei egész évben a vesztesége meghaladja majd a tavalyit. Az Alitalia harmadik negyedévi vesztesége 41 millió euró volt, míg egy évvel korábban 44,3 milliós nyereségről számolt be. A cég bevétele 3,3 százalékkal, 1,25 milliárd euróra mérséklődött, miközben negyedéves működési költsége 43 millióval 1,3 milliárdra nőtt. Az idei első kilenc hónap működési költsége 3,67 milliárd eurót tett ki, 55 millióval meghaladva az egy évvel korábbit. A működési költségeket 168 millió euróval növelték a magasabb energiaárak.

Az olasz kormány – amely még mindig az Alitalia főrészvényese – külföldi befektetőket akar bevonni a társaság megmentésére, a 49 százalékos állami részt tovább csökkentve. Egyes jelentések szerint egy 18 százalékos részvénycsomagot holland és svájci befektetők átvennének. Vannak azért viszonylag jól működő állami lé-gicégek is Európában, ilyen például az 51 százalékban a kormány kezében lévő orosz Aeroflot. A vállalat jelentősen növelte nyereségét az idei első fél évben: adózott eredménye 78,7 százalékkal, 135,8 millió dollárra emelkedett. Az árbevétel 15,7 százalékkal, 1,3 milliárd dollárra, az üzemi eredmény 50,5 százalékkal 162,9 millióra, az EBITDA-eredmény 36,6 százalékkal, 204,6 millióra nőtt. Az Aeroflot 3,9 millió utast szállított az első fél évben az egy évvel korábbi 3,7 millióval szemben. Rossz jel ugyanakkor, hogy a cég nem tartotta be a Boeinggel kötött megállapodás határidejét 22 B787-es Dreamliner jármű megvételéről. Mivel késlekedett, nem kapja meg a kedvezményt, így több száz millió dollárral többet kell majd fizetnie a tervezettnél, ráadásul később állhatnak szolgálatba a hosszú távú járatokon használatos repülőgépek.

A cég közlése szerint az utasok száma – folytatva a tavalyi év második felétől tapasztalható pozitív trendet – továbbra is dinamikusan emelkedik. A menetrend szerinti forgalma 14 százalékkal növekedett az év első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest.

A légitársaság nyugat-

európai célállomásaira utaztak a legtöbben, a legdinamikusabban viszont a közép- és kelet-európai járatok forgalma növekedett. Az észak-atlanti Malév-járatok népszerűsége is töretlen,

4 százalékos volt az utasszám-növekedés, 79 százalékos telítettség mellett.

A cég közlése szerint az utasok száma – folytatva a tavalyi év második felétől tapasztalható pozitív trendet – továbbra is dinamikusan emelkedik. A menetrend szerinti forgalma 14 százalékkal növekedett az év első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest.

A légitársaság nyugat-

európai célállomásaira utaztak a legtöbben, a legdinamikusabban viszont a közép- és kelet-európai járatok forgalma növekedett. Az észak-atlanti Malév-járatok népszerűsége is töretlen,

4 százalékos volt az utasszám-növekedés, 79 százalékos telítettség mellett. -->