Magyar klónállatsorozat
Hazánkban elsőként állított elő sikerrel testi sejtből klónozott állatot a genetikai újraprogramozási csoport, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban. A Klonilla névre keresztelt első magyar klónozott egér megszületése igen nagy előrelépés Magyarországnak, hiszen a klónozás több iparág számára is óriási lehetőségeket rejt magában – mondta Dinnyés András, a kutatócsoport vezetője.
A huszonhárom fős nemzetközi kutatócsoport immár három éve foglalkozik a projekttel, amelynek első igazán nagy eredménye Klonilla megszületése. Az egér a klónozásnál általánosan használt nukleáris transzfernek nevezett technológiával készült. Ennek során a tudósok egy petesejt magját egy másik egyed petesejtje körül található, úgynevezett kumuluszsejtből származó sejtmaggal helyettesítették.
Dinnyés András lapunk kérdésére elmondta: a kutatócsoport munkája még nem fejeződött be. Eddig összesen közel egymilliárd forintot tudtak összeszedni a kutatásra, ami 2010-ig még biztosan folytatódik. A pénz körülbelül kilencven százaléka európai uniós forrásokból, illetve a Wellcome Trust orvosbiológiai kutatási alapítványtól származik, de kaptak pályázati támogatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramoktól is. A csoport a következő lépésben – néhány éven belül – nyulat is szeretne ily módon reprodukálni, a távlati tervek között pedig szerepel a patkányklónozás is. Dinnyés András – aki korábban két évig vezette a Dollyt előállító skóciai Roslin Intézet klónozási részlegét is – jelezte: bízik benne, hogy a kutatás 2010 után is folytatódik; erre minden esély megvan, hiszen a projekthez most már jóval kevesebb pénz kell, mint eleinte. Kiemelte: egy ilyen kutatás beindításához jelentős forrásokra van szükség, hiszen fel kell építeni egy laboratóriumot, egy állatházat, és be kell szerezni a megfelelő eszközöket is, azonban miután ez megvalósult, már számottevően csökken a forrásigény.
A klónozás eredményeit több ágazat is tudja hasznosítani, az egereket általában génkiütött állatmodellként orvosi kutatásokhoz szokták használni. Nem csak a kutatómunkát segítheti a klónozás: a tudósok eredményeit a biotechnológiai ágazatban, illetve a gyógyszeriparban is alkalmazhatják – utóbbi esetben a humán orvosi fehérje termeléséhez van szükség a klónállatokra. Az egészségügyhöz kapcsolódó iparágak mellett az agrárium is hasznot húzhat azonban az eljárásból, különösen a szarvasmarha- és a sertésipar. VG
