BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi köze a Halálfejeseknek a Magyar Telekom tulajdonosához?

A múlt héten még semmi jel nem utalt rá, a hét végén azonban mégis mennie kellett Kai-Uwe Rieckének Európa legnagyobb távközlési cégének éléről. Kérdés, hogy a vezérváltás hozhat-e átütő változást a Magyar Telekom német anyavállalatának működésében.

Négy évvel ezelőtt már jó előre lehetett sejteni az akkori vezérigazgató, Ron Sommer távozását, hiszen a német kormány – amely jelenleg 32 százalékos részvényhányadával a Deutsche Telekom (DT) legnagyobb tulajdonosa – „suttogó kampányt” indított a csere előkészítésére. Az akkor öt évre leszerződött Kai-Uwe Ricke mostani elmozdítása azonban még akkor is váratlan volt, ha a DT-részvények gyenge szereplése miatt korábban már érték őt bírálatok. Legfőbb hibájának azt rótták fel, hogy megkésve kezdte el azt a programot, amely a vezetékes üzletágból elszipkázott ügyfelek nyereségcsökkentő hatását volt hivatott ellensúlyozni. Való igaz, hogy augusztusban kijózanító profitfigyelmeztetést kellett kiadnia a cégnek az idei évre, a múlt hét szerdán azonban a vezér már beszámolhatott az új stratégia első sikereiről a fel-
ügyelőbizottságnak, amely a vállalatnál a tulajdonosi jogokat gyakorolja. A Financial Times forrásai szerint a meghallgatás jó hangulatban folyt.
Pedig akkorra már valószínűleg megszületett a kompromiszszum a tavaly 3 millió eurót kereső Ricke eltávolításáról Berlin és az amerikai Blackstone kockázatitőke-alap között. Utóbbi áprilisban 2,7 milliárd euróért szerzett 4,5 százalékos részesedést a jelenleg 60 milliárd euró piaci értékű német óriásban, és ezzel a német állam után a legnagyobb tulajdonossá vált. A Blackstone már jó ideje forszírozta a vezetőváltást, hiszen a befektetését veszélyben látta, a német állam pedig privatizációs tervei miatt ugyancsak érdekelt a részvényárak feltornászásában. Csakhogy mindemellett Berlint óvatosságra késztetik az ehhez szükséges, korábban már kilátásba helyezett tömeges elbocsátások várható politikai következményei. A képet tovább bonyolítja, hogy a szakszervezetek – amelyeknek a német törvények alapján 10 helyük van a 21 fős felügyelőbizottságban – ugyancsak elégedetlenek voltak Ricke elképzelésével, amely szerint 2008-ig 32 ezer főtől válna meg, 45 ezret pedig rosszabbul fizető leányvállalatokhoz szervezne ki.
Az új vezérigazgató, René Obermann személye kompromisszumos megoldás volt, hiszen a Blackstone igyekezett kívülről szakembert behozni, állítólag Ben Verwaayent, a korábban hasonló szerkezetváltáson sikerrel keresztülment British Telecom éléről. Berlin azonban félt az ennek nyomán várható túlzott leépítésektől, ezért esett a választás a mobilüzletágat 2002-ben épp mentorától, Rickétől átvevő fiatal szakemberre, aki ottani kiemelkedő teljesítményével hívta fel magára a figyelmet, többek között a jövedelmező amerikai egység kiépítésével.
A 43 éves Obermann, aki a legfiatalabb a német DAX indexbe tartozó blue-chip vállalatok vezetői közül, nehéz feladatot örökölt. Első nyilatkozataiban az ügyfelek kiszolgálásának javítását, a piaci fejleményekre való gyorsabb reagálást és további árcsökkentést helyezett kilátásba, de utóbbi feltételéül szabta a költségek csökkentését. Márpedig elemzők szerint kétséges, hogy ebben nagyobb mozgástere lenne neki, mint elődjének. Az említett terveken túl két fejlemény jelenthet még reménysugarat a súlyosan eladósodott cég konszolidálására: az egyik a már említett, sikeres T-Mobile USA eladása, a másik, ha a német törvényhozás hamarosan elfogadja azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a DT két-három évig ne engedje be riválisait arra a optikai szálas, széles sávú internethálózatra, amelyet 2008-ig 50 nagyvárosban építene ki. Előbbire Obermann – „saját gyermeke” lévén – nehéz szívvel hajlana, utóbbi pedig valószínűleg az Európai Bizottság roszszallásába ütközik majd.
A történetben ezek alapján továbbra sem teljesen világos a Blackstone szándéka az áprilisi bevásárlással és az azt követő gyors vezérváltással. A megoldás egyik lehetséges kulcsa a DT amerikai mobilérdekeltségének a sorsa lehet, amely az ottani piacon már a negyedik legnagyobb szereplő, és épp októberben jelentette be, hogy az egész országra kiterjedő, harmadik generációs hálózatot akar kiépíteni. Nem kizárt hát, hogy a háttérben épp a T-Mobile USA megkaparintása állhat, amelyet a nemzetközi szaksajtó és az elemzők most egyöntetűen eladásra javasolnak.

A Fekete Kő, amely az állóvízbe csobbant

Körbekérdezve néhány ismerőst, senki nem akadt, aki hallott volna már a DT vezérváltását 4,5 százalékával kierőszakoló Blackstone Group kockázatitőke-alap-járól. Neve Magyarországon legutóbb legfeljebb annak kapcsán foroghatott, hogy januárban – más alapokkal közösen – megszerezte a Pantel és a Hungarotel tulajdonosának, a dán TDC távközlési cégnek a 88 százalékát. Pedig a 30 milliárd dollárnyi tőkével gazdálkodó alapcsalád a világon a harmadik legnagyobb.

Az 1985-ben alapított pénzügyi vállalkozás a cég honlapja szerint 400 ezer dolláros mérlegfőösszeggel és négy fővel indult, beleértve a két alapítót, Peter Petersont és Stephen Schwarzmant. A cég a nevét a kettejük nevének átírt kombinációjaként kapta. A görög származású Peter Peterson – aki többek között a Lehman Brothers vezetője, Nixon elnök kereskedelmi minisztere és a New York-i Fed elnöke is volt – Amerika egyik legbefolyásosabb személye. A 80 éves milliárdos 1985-ben David Rockefellertől vette át annak a Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) az elnöki tisztét, amelynek tagjai kulcspozícióban vannak az adminisztrációban, a törvényhozásban, a katonaságban és a médiában is.

Cégalapító társa, az operatív vezetőként működő Schwarzman már 31 évesen a Lehman Brothers ügyvezető igazgatója volt, és szintén tagja a CFR-nek. Nevéhez fűződik a legdrágább manhattani lakás megvásárlása, 38 millió dollárért. Az 59 éves üzletember életrajzában érdekes pont, hogy 1969-ben, még diákként őt is beválasztották a Yale Egyetemen 1832 óta működő, titokzatos Skull and Bones (Halálfej) társaságba, amelynek tagja több amerikai elnök is, köztük George W. Bush.

Gaál Csaba A Fekete Kő, amely az állóvízbe csobbant Körbekérdezve néhány ismerőst, senki nem akadt, aki hallott volna már a DT vezérváltását 4,5 százalékával kierőszakoló Blackstone Group kockázatitőke-alap-járól. Neve Magyarországon legutóbb legfeljebb annak kapcsán foroghatott, hogy januárban – más alapokkal közösen – megszerezte a Pantel és a Hungarotel tulajdonosának, a dán TDC távközlési cégnek a 88 százalékát. Pedig a 30 milliárd dollárnyi tőkével gazdálkodó alapcsalád a világon a harmadik legnagyobb.

Az 1985-ben alapított pénzügyi vállalkozás a cég honlapja szerint 400 ezer dolláros mérlegfőösszeggel és négy fővel indult, beleértve a két alapítót, Peter Petersont és Stephen Schwarzmant. A cég a nevét a kettejük nevének átírt kombinációjaként kapta. A görög származású Peter Peterson – aki többek között a Lehman Brothers vezetője, Nixon elnök kereskedelmi minisztere és a New York-i Fed elnöke is volt – Amerika egyik legbefolyásosabb személye. A 80 éves milliárdos 1985-ben David Rockefellertől vette át annak a Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) az elnöki tisztét, amelynek tagjai kulcspozícióban vannak az adminisztrációban, a törvényhozásban, a katonaságban és a médiában is.

Cégalapító társa, az operatív vezetőként működő Schwarzman már 31 évesen a Lehman Brothers ügyvezető igazgatója volt, és szintén tagja a CFR-nek. Nevéhez fűződik a legdrágább manhattani lakás megvásárlása, 38 millió dollárért. Az 59 éves üzletember életrajzában érdekes pont, hogy 1969-ben, még diákként őt is beválasztották a Yale Egyetemen 1832 óta működő, titokzatos Skull and Bones (Halálfej) társaságba, amelynek tagja több amerikai elnök is, köztük George W. Bush. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.