A felperes utasítást kapott, ajánlatot nem
Az átalány-kártérítés mértékét a törvény és a kialakult bírói gyakorlat értelmében elsősorban a jogsértés súlyossága határozza meg – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság az alábbi jogvitában.
Az eset szenvedő alanya – határozatlan idejű munkaszerződéssel – gondnoki és gépkocsi-vezetői teendőket látott el a cégnél. Egy napon a munkavezetője – akinek nem volt munkáltatói jogköre – telefonon közölte vele, hogy a továbbiakban nem kell munkát végeznie. Ezt követően nem jelent meg a munkahelyén. Tíz nap múlva írásban, indoklás nélkül felmondtak neki. A munkaügyi bíróságon kérte az intézkedés jogellenességének a megállapítását, az ezzel járó jogkövetkezmények alkalmazását és kárának megtérítését.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a cég felmondása jogszabályba ütközött, hátrányt okozott a felperesnek. Döntését megerősítette a másodfokú igazságszolgáltató fórum.
A cég az LB-hez fordult az ügy felülvizsgálatát kérve. Vitatta a bíróság által kiszabott átalány-kártérítés mértékét, mondván, a felperes közrehatott a történtekben. Arra hivatkozott: a dolgozó elhallgatta, hogy rokkantsági nyugdíjas, ezért az ő jogsértése – az együttműködési kötelezettséget sértő magatartása – következtében a cég nem tekinthető hátrány okozójának. Érvelt azzal is: a munkavezető mindössze arról tájékoztatta telefonon a felperest az ominózus napon, hogy rendes felmondással megszüntetik a munkaviszonyát, amennyiben annak közös megegyezéssel való felszámolásához nem járulna hozzá. Mivel ezt követően a dolgozó nem jelent meg a munkahelyén, úgy vették, hogy „ráutaló magatartással” elfogadta a közös megegyezésre vonatkozó ajánlatot.
A bizonyítékok azonban nem támasztották alá mindezt. A cég munkaügyi előadója hibázott, ezért csak utóbb derült ki, hogy a felperes rokkantsági nyugdíjas. Nem volt megállapítható, hogy az arra hatáskörrel rendelkező személy ajánlatot tett volna a felperesnek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Az, hogy a felperes a felettese utasítására nem végzett munkát, nem jelentheti azt, hogy a munkaviszony megszüntetéséhez hozzájárult – hangsúlyozta az LB. Ezen túlmenően rámutatott arra: az átalány-kártérítés mértékét a törvény és az annak alapján kialakult bírói gyakorlat értelmében elsősorban a jogsértés súlya határozza meg. A cég megalapozatlanul állította a felperes „közrehatását”, ennélfogva a kártérítés mértékét vitató álláspontja alaptalan – mondta ki az LB. KK
