Az induló projektek fele sikeres

A Magyarországon működő vállalatoknál megkezdett projektek 51 százaléka sikeres, azaz időben zárul, s nem lépi túl a költségkeretet. A későn befejezettek aránya 34 százalék, túlköltés az esetek negyedére jellemző, s mindössze 5 százalék a leállítottak aránya – derül ki az Ernst & Young (E&Y) projektmenedzsmentjének a felméréséből, amelyet a Project Management Institute (PMI) magyar tagozatával és a Projekt Menedzsment Szövetséggel közösen készítettek. Az eredmények hasonlóak más kelet-közép-európai országokban mértekhez, jobbak viszont, mint amit számos külföldi tanulmány Nyugat-Európában, az USA-ban, illetve Ausztráliában mutatott. (Magyarországon először készült ilyen felmérés.) Ennek az lehet az oka, hogy térségünkben a projektek kisebbek, kevésbé összetettek, mint az említett egyéb régiókban – közölte Szabó Anita, az E&Y szenior tanácsadója a tanulmányt ismertető tájékoztatón.

Magyarországon a felmérés szerint évente átlagosan 25 projektet indítanak a vállalkozások. Ezek átlagos időtartama 3–12 hónap közötti, költségvetésük kevesebb mint százezer dollár. Nyugat-Európában ugyanakkor az évi ilyen akciók száma a duplája, és összegszerűen is lényegesen nagyobb léptékűek. Az eltérés okai közül Prónay Gábor, a PMI elnökségi tagja két tényezőt emelt ki: egyrészt a nagyobb volumenű vállalkozások a nemzetközi cégek anyavállalatainál jelennek meg, a magyarországi leány annak helyi részét végzi csak, másrészt az országon belül is jellemző, hogy a nagy beruházásokat kisebb egységekre lebontva hirdetik meg (pl. közháló). Az átlagadatok mögött ugyanakkor számottevő eltérések mutatkoznak. A telekommunikáció és technológia, illetve a pénzügyi szolgáltatások piacán működő cégek projektintenzitása magasabb, épp ezek azonban azok a területek, ahol a legkisebb a sikeres (tervezett paramétereken belüli) megvalósulások aránya; 41, illetve 40 százalék.

A sikertelenség leggyakoribb okai között a felmérés készítői a projekt terjedelmének (scope) a változását, a költségek, illetve határidők túl optimista tervezését, az elégtelen felső vezetői támogatást, a körülmények módosulását, nem elegendő erőforrást, illetve erőforrás-koordiná-ciót emelték ki. E tényezők között megemlítették továbbá a félreértéseket a végtermék tekintetében, a személyi ellenállást és a változás elfogadásának hiányát a projektcsapaton kívül.

A vizsgálat szerint a hazánkban elindított legjellemzőbb projektek: az informatikai fejlesztés, a folyamat-, illetve szervezetfejlesztés és új termék fejlesztése. A válaszadók legtöbbje dedikált projektvezetőt nevez ki az irányításra; nekik szinte mindig (97 százalékban) megvannak a kellő ismereteik a projekt tárgyáról, de mindössze 58 százalék az, amely megfelelőnek ítélte e vezetők projektmenedzsment-eszközökkel és technikákkal kapcsolatos felkészültségét, 20 százalék szerint pedig kifejezetten ritka az ilyen ismeretek megléte.

Számos érdekes elemet is felszínre hozott továbbá a felmérés. Kiderült, hogy a hagyományos projektmenedzsment-eszközök között több olyan van, amelyet nem vagy igen ritkán használnak a válaszadók. Ilyenek például az ún. státusriportok, amelyeket a kérdőív kitöltőinek 63 százaléka mellőz, alig 51 százalék végzi a felmerült problémák naplózását, s ugyanilyen arányban nem alkalmaznak átvételi eljárásokat sem. Nagyon nagy hányadban, 90 százalékban nem értékelik továbbá a munkában részt vevő csapat tagjainak a teljesítményét.

A tanulmány készítőinek megítélése szerint a gazdasági társaságoknak egyre nagyobb és komplexebb kihívásokkal kell megküzdeniük projektjeik kezelése során. A sikeres végkimenetel szempontjából hasznos lehet a legjobb gyakorlatok összehasonlítása, a tapasztalatok megosztása. Az egyes, az eredmények alapján kritikusnak ítélt, nehézségeket okozó témákról a közeljövőben további megbeszéléseket terveznek. VG

A válaszadók között a legnagyobb arányban a telekommunikációs és technológiai (39 százalék), a pénzügyi szolgáltatók (15 százalék), a közszférában (10 százalék), illetve az egyéb szolgáltatások területén (20 százalék) tevékenykedő vállalkozások képviseltették magukat. (Ez utóbbi csoportban többnyire tanácsadással és informatikai fejlesztéssel foglalkozó vállalatok voltak.)

Emellett megjelent abban az ipari termelésben működő, ingatlan- és építőipari, közműszolgáltató, illetve gyógyszeripari cégek véleménye. A válaszadók között különböző méretű vállalatok szerepeltek, 56 százalékuk nemzetközi társasághoz tartozott.

A kérdőíveket többségében felső vezetők, divízióvezetők, projektmenedzsmentért felelős osztályvezetők, projektvezetők töltötték ki.

A felmérésben részt vállalók 46 százalékánál legalább húsz projekt indult a vizsgálat előtti 12 hónapban.

A válaszadók között a legnagyobb arányban a telekommunikációs és technológiai (39 százalék), a pénzügyi szolgáltatók (15 százalék), a közszférában (10 százalék), illetve az egyéb szolgáltatások területén (20 százalék) tevékenykedő vállalkozások képviseltették magukat. (Ez utóbbi csoportban többnyire tanácsadással és informatikai fejlesztéssel foglalkozó vállalatok voltak.)

Emellett megjelent abban az ipari termelésben működő, ingatlan- és építőipari, közműszolgáltató, illetve gyógyszeripari cégek véleménye. A válaszadók között különböző méretű vállalatok szerepeltek, 56 százalékuk nemzetközi társasághoz tartozott.

A kérdőíveket többségében felső vezetők, divízióvezetők, projektmenedzsmentért felelős osztályvezetők, projektvezetők töltötték ki.

A felmérésben részt vállalók 46 százalékánál legalább húsz projekt indult a vizsgálat előtti 12 hónapban.-->