Digitális átállás: előnyben a nagyok

A digitális rádiózás indulásakor a már ismert, erős brandek élveznek majd előnyt – állítja a Telkes Tanácsadó Zrt. és a Closseum Budapest Kft. által készített Javaslat a digitális átállás stratégiájára című vitairatában. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára az európai uniós közbeszerzési eljárást követően elkészült dokumentum szerzői úgy vélik: a földfelszíni analóg sugárzás leállásakor (amelynek legkésőbbi dátuma az Európai Bizottság döntése értelmében 2012 eleje), amikor a frekvencia helyett a készülékeken a rádiók neve alapján kell keresni, a jól ismert nevek és szlogenek helyzeti előnyben lesznek/maradnak a kisebb, illetve az újonnan piacra lépő versenytársakkal szemben. Ennél több is igaz lehet: a digitalizációval bekövetkező tartalombővülés nyomán az erős branddel rendelkező szolgáltatók akár a televíziós piacra is beléphetnek. (Jó példa erre a francia NRJ zenei rádió, amely immár televíziós zenecsatornáját is elindította, és virtuális mobilszolgáltatással is megjelent a piacon.)

A digitális attitűd a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók esetében egyaránt ambivalens. A közszolgálati rádió elvben igen nagy reményeket fűzhetne az átálláshoz, hiszen kivételesen gazdag archívumát kihasználva akár új csatornák, akár értéknövelt (on-demand) szolgáltatások indításával jelentősen erősíthetné pozícióját. A motiváltságot ugyanakkor csökkenti, hogy a műsorszolgáltatás költségét teljes egészében az állam állja. A magukat elsősorban reklámokból fenntartó kereskedelmi rádiók – például különböző tematikus csatornák indításával – szintén jelentősen növelhetik hallgatói bázisukat. A viszonylag alacsony belépési korlát miatt sok új szereplő is megjelenhet a piacon, a helyi rádiók vételkörzete pedig nagymértékben bővülhet. A kisebbek hallgatottsága a két országos kereskedelmi adó – a Danubius és a Sláger – rovására is növekedhet, a vitairat mindenekelőtt emiatt állítja azt, hogy a „nagyok” némileg ellenérdekeltek a digitális átállásban.

A dokumentum szerzői mindazonáltal leszögezik: a digitális frekvenciák kiosztásakor nem kell feltétlenül rohamra számítani, mivel a piacon viszonylag kevés az „igazán professzionális” szereplő. A vidéki vagy városi rádiók többsége ugyanis közösségi rádióként működik, azaz főként a helyi közönséget kívánja megszólítani. VG