Már itt tartunk: azt számolgatják, mennyibe kerülne a világnak egy Európa-Oroszország háború

Egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan ér véget az orosz-ukrán háború egy frissen megjelent elemzés szerint, mely négy forgatókönyv gazdasági hatásait vizsgálta meg. Egy esetleges orosz-európai háború lenne a legpusztítóbb, míg az amerikai-európai egység által garantált tartós béke és a kapcsolatok normalizálódása akár fellendülést is hozhat.

A Bloomberg Economics által vizsgált forgatókönyvek között azonban helyet kapott az is, mely a jelenlegi helyzet fennmaradásával számol. A status quo ráadásul könnyen lehet, hogy a legvalószínűbb a forgatókönyvek közül, hiszen az amerikai támogatások elapadása ellenére sem volt képes Oroszország áttörést elérni a frontvonalon, miközben Kijev és Moszkva álláspontja között továbbra is óriási szakadék tátong. A konfliktus befagyása a jelenlegi frontvonalakon ugyanakkor leköti az orosz hadsereget, mely így máshol nem képes támadásokat indítani.

Egy európai-orosz háború gazdasági hatása is brutális lenne

Bár a vizsgált lehetőségek közül az európai-orosz háború okozná a legnagyobb pusztítást, az elemzés készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy ennek kitörése csak számos feltétel együttállása esetén valószínű. Ezek közé tartozik egy, az oroszok számára kedvező béke Ukrajnában, ami felbátorítja Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy további hódítások után nézzen.

Ha ezzel együtt jár Donald Trump amerikai elnök azon törekvése, hogy az amerikai haderő kevesebb figyelmet fordítson Európára, valamint a kontinens egysége nem tölti be az amerikai csapatok távozása okozta űrt, úgy elindulhat az orosz támadás Észtország, Lettország és Litvánia ellen. Az invázió vélhetően Litvánia déli részén indulna, hogy a Balti országokat elvágja Oroszország a NATO-val való szárazföldi összeköttetéstől, de persze a három ország területén lévő katonai támaszpontok és kritikus infrastruktúra is támadás alá kerülne ebben a helyzetben.

A háborúk árát szenvedéssel fizetik meg, de az elemzés a gazdasági hatásokkal számol. A Balti-országok szenvednék el természetesen egy ilyen helyzetben a legnagyobb károkat, de az ellátási láncok szakadozása, az orosz energiaexport visszaesése és az ezzel járó áremelkedés vagy épp a háború okozta piaci reakciók világszerte jelentős hullámokat vernének.

Az elemzés a Balti országok esetében a GDP 43 százalékos visszaesésével számol, ami megegyezik az oroszok által elfoglat ukrán területeken tapasztalt visszaesés mértékével. Azonban az energiaexport visszaesése az orosz GDP-t is 2,5 százalékkal zsugorítaná, míg az Európai Unió számára mintegy 3 százalékos visszaesést jelentenének a magas energiaárak, melyek azonban még Kína GDP-jéz is 0,8 százalékkal visszavetnék. Az amerikai gazdaságra leginkább a piaci turbulencia hatna, mely mintegy 0,7 százalékkal mérsékelné az elkső évben az ország GDP-jét.

Ez a legszélsőségesebb a vizsgált forgatókönyvek közül, mely várhatóan a hadikiadások és az államadósságok növekedésével is járna, ami részben ellensúlyozná a GDP-t sújtó kezdeti hatást. Azonban egy ilyen háború így is 1,3 százalékos, azaz mintegy 1,5 ezermilliárd dolláros negatív hatással járna a világgazdaságra.

Moldova megtámadása jóval kisebb gondot okozna

A Bloomberg elemzői megvizsgálták azt is, hogy mi történne egy kisebb háború esetén, például ha Oroszország Moldova ellen indítana támadást. Moldova nem része vagy szövetségese sem az Európai Uniónak, sem a NATO-nak, míg az ország szakadár területén, Transznyisztriában most is állomásozik mintegy 1500 orosz katona. 

Egy ilyen konfliktus így jóval korlátozottabb hatással is járna, ám az első évben még így is 0,4 százalékkal kisebb globális gazdaságot eredményezne. Azonban Moldova földrajzi helyzetét is figyelembe véve, ez csak egy olyan esetben elképzelhető forgatókönyv, ha Ukrajna déli részének nagy részét Oroszország ellenőrzi, hiszen egyébként nem megoldható a csapatok ellátása.

A normalizációval járna mindenki a legjobban, kérdés, hogy milyen út vezet oda?

A legoptimistább változat egy tartós béke elérése Ukrajnában, ahol Oroszországot Kína veszi rá a háború befejezésére, és melynek végén újraépülnek a kereskedelmi és befektetési kapcsolatok a Nyugat és Oroszország között. Ez a modell a 2021 előtti kereskedelem és határokon átnyúló beruházások lehetőségével számol, valamint az Oroszország elleni szankciók feloldásával, és azzal, hogy az orosz energia visszatér az európai piacra.

Mindez együttesen mind az orosz, mind az európai gazdaságnak egy 0,5 százalékos löketet, a világgazdaságnak pedig egy 0,3 százalékos többletnövekedést adna az első évben. Azonban 

Bár a normalizációval járna mindenki a legjobban, az oda vezető út egyelőre kérdéses, hiszen ahhoz előbb békét kellene kötni Ukrajnában, ám az bálláspontok továbbra is fényévekre vannak egymástól.