Év végi ajándékok helyett adomány

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának (Corporate Social Responsibility, CSR) nem lehet ünnepekhez kötődő ciklikussága, hiszen a komolyan vett CSR épp arról szól, hogy nem elégséges egyszeri kampánnyal, médiakommunikációval megtámogatható akciókkal „letudni” a felelősségvállalás problémáját – hangsúlyozta lapunknak Radácsi László. A Braun & Partners szakmai igazgatója hozzátette: kétségtelen, hogy a jótékonysági akcióknak ilyenkor van a csúcspontja, miközben vállalatok nemzetközi szinten egyre inkább a 21. század legnagyobb stratégiai kihívásának a társadalmi értékek beépítését tekintik az üzleti működésbe.

A karácsonyi, sőt az egész évi jótékonyság – amellett, hogy a vállalat szociális érzékenységét bizonyítja és jó hírét viszi – nem is annyira drága mulatság. Az adomány ugyanis a pozitív adózás előtti eredmény maximum húsz százalékáig levonható az adóalapból. Vagyis az adomány után nem kell adót fizetni, ha az adott cég közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetet támogat. Az idő- és energiaspórolás, valamint a jó cselekedet mellett valószínűleg ez is motiválja a vállalatokat, amikor egyre többen döntenek úgy, a karácsonyi üzleti ajándékvásárlás helyett valamelyik civilszervezetet támogatják az ajándékokra szánt összeggel.

A Nexon immáron második éve munkavállalóival, partnereivel, ügyfeleivel szavaztatja meg, hogy három nonprofit szervezet és jó cél közül melyiket támogassák az ajándékokra szánt egymillió forinttal. Hasonló a helyzet a Kürt Zrt.-nél is, a vállalat szintén a partnerei, valamint a dolgozói bevonásával döntött arról, az idén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei girincsi óvodát, általános iskolát, szakiskolát és diákotthont támogatják. Az Axel Springer az Országos Mentőszolgálat javára, életmentő műszer vásárlására adományozta az ajándékok összegét.

A Microsoft Magyarország tavaly a partnerei helyett például a Remény a Leukémiás Gyermekekért Közhasznú Alapítványt lepte meg karácsonykor. A Mol az év végi ajándékokra az előző három év adózott nyeresége átlagának 0,9 százalékát szánná, azonban nem üzleti meglepetésekre fordítja ezt, hanem társadalmi szerepvállalásra, sőt még az ünnepi képeslapokra költött öszszeggel is az Ökotárs alapítványt támogatja. A Tesco Globál Zrt. a karácsonyi üdvözlőlapok megvásárlásával a Szépművészeti Múzeum Baráti Körét, illetve a múzeumot támogatja.

Az idén egyébként – első alkalommal – díjazták is az év legkiemelkedőbb üzleti adományozóit. A Magyar Adományozói Fórum megbízása alapján a Capital Research Piackutató Intézet 2006. szeptember 4–18. között végzett felmérést a legnagyobb nettó árbevételű több mint kétszáz magyar vállalat adományozási szokásairól. A lista összeállítása egyrészt a cégektől önkéntes válaszadás alapján lekérdezett adatok – az egyes társaságok által 2005-ben adományozásra fordított összeg – összevetésén alapult, másrészt ezen összegnek a nyilvános üzleti adatokkal – nettó árbevétel, adózás előtti eredmény – való kvantitatív öszszehasonlítása és arányosítása alapján történt. Első helyen a Mol végzett 460 millió forint adományozási összeggel, a dobogó második helyén az Alcoa-Köfém Kft. áll 321 millióval, míg a bronzérmes az Ericsson Magyarország lett. Ez utóbbi 200 millió forintot költött tavaly jótékony célokra.

Természetesen a vállalati ünnepi jótékonyság, az adományozás korántsem az egyetlen módja a társadalmi felelősségvállalásnak. Sőt, Radácsi László szerint az utóbbi években egyre változatosabbá és kiterjedtebbé vált a hazai CSR-világ. Az első lépés, hogy a vállalat beépíti kommunikációjába a felelősségvállalással kapcsolatos üzeneteket, összefoglalva mindazon tevékenységeket, amelyeket ezen a téren már végez – magyarázza a szakértő. A jótékonyság mellett ilyen a felelős marketingkommunikáció, a különböző munkatársi juttatások biztosítása. Nagyon kevesen vannak, akik ennél tovább lépnek és megkezdik a CSR-szempontok integrálását az üzleti működésbe. Vagyis, hogy a társadalmi felelősség nem valamiféle „jószolgálati projektként” merül fel, hanem a szervezet alaptevékenységéhez közvetlenül kötődő gondolati keretként és eszközrendszerként. Radácsi László pénzintézeti példával élve kifejtette: egy banknak például nem feltétlenül a beteg gyermekek megsegítésén, sokkal inkább a pénzügyi termékeinek megtervezésén (a kondíciók), a termékek és a szolgáltatások kommunikációján (pl. valós és érthető információk közlése) és a fogyasztók tudatosságának növelésén keresztül kell megvalósítani társadalmi felelősségét.

A Braun & Partners az idén egyébként a GfK-val közös kutatást végzett arról, miként látják a CSR-teendőket a hazai cégvezetők. A legtöbb megkérdezett a vállalati döntéshozatal fontos vagy központi figyelmet élvező tényezőjének tartotta a társadalmi felelősségvállalást. Sőt a vállalatvezetők többsége szerint azok a vállalatok, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a CSR-re, hosszabb távon jobb pénzügyi eredményeket érnek majd el, mint amelyek nem így cselekednek. A kutatásból az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetők számára az érintett három legfontosabb csoportot az alkalmazottak, a fogyasztók, valamint a tulajdonosok jelentik.

Érdekesség, hogy a válaszadók 80 százaléka szerint a társadalmi felelősségvállalás inkább vállalatirányítási, mint PR- vagy marketingkérdés. A megkérdezett cégek többségénél a CSR szerepet kap a kommunikációs stratégia kidolgozásakor, a vezetői döntésekbe pedig beépítik az érintettekkel folytatott kommunikáció során szerzett információkat. Abban már nem voltak biztosak a vállalatvezetők, hogy a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységük nyilvánvalók e az érintettjeik számára. A vezetők többsége viszont fontosnak tartotta, az érintettjeik miként látják a vállalatot. Lényeges, hogy a társadalmi felelősségvállalás legfontosabb területeként a humánerőforrás-menedzsmentet, valamint a környezeti és szociális kérdéseket jelölték meg a válaszadók. A kutatás szerint a CSR-célokra fordított összeg a megkérdezett cégek többségénél kevesebb mint az árbevétel egy százaléka.

Radácsi László úgy véli, a társadalmi felelősségvállalás terén 2006-ban megtörtént az áttörés: soha nem volt ilyen sok rendezvény a CSR-ről, soha még ennyiszer nem jelent meg a téma a médiában, és soha még ennyi vállalati CSR-projekt nem indult el, mint az idén. Ugyanakkor a McKinsey által az utóbbi időben megjelentetett menedzsmenttanulmányokból az látszik, hogy a világ egyik legjelentősebb stratégiai tanácsadója ma már a CSR-t tekinti a vállalatvezetés egyik legfontosabb stratégiai kihívásának.

Ám a kérdés az, hogy az először mozdulók (first movers) 2007-ben továbbmerészkednek-e a CSR-szempontok üzleti működésbe való integrációjában (például azzal, hogy megindul a vállalatok és érintettjeik párbeszéde), illetve hogy a passzív többség észreveszi-e az európai öszszehasonlításban jelentős elmaradást – emelte ki.

Ha azonban a társaságok az adományt kiemelkedően közhasznú szervezet részére nyújtják, akkor már az első évben az adomány másfélszerese vehető figyelembe adóalap-csökkentő tényezőként – hívja fel a figyelmet Drabos Erik.

A Deloitte szakértője hozzáteszi: amennyiben a társaságok tartós adományozási szerződés keretében juttatnak adományt a közhasznú, illetőleg kiemelkedően közhasznú szervezet részére, további jelentős adókedvezményre lesznek jogosultak.

Ebben az esetben ugyanis az első évet követően mind a közhasznú, mind a kiemelkedően közhasznú szervezet részére nyújtott adomány további 20 százaléka – azaz előbbi esetében összesen 120, utóbbinál 170 százaléka – vonható le a társaságok adóalapjából. BR

Ha azonban a társaságok az adományt kiemelkedően közhasznú szervezet részére nyújtják, akkor már az első évben az adomány másfélszerese vehető figyelembe adóalap-csökkentő tényezőként – hívja fel a figyelmet Drabos Erik.

A Deloitte szakértője hozzáteszi: amennyiben a társaságok tartós adományozási szerződés keretében juttatnak adományt a közhasznú, illetőleg kiemelkedően közhasznú szervezet részére, további jelentős adókedvezményre lesznek jogosultak.

Ebben az esetben ugyanis az első évet követően mind a közhasznú, mind a kiemelkedően közhasznú szervezet részére nyújtott adomány további 20 százaléka – azaz előbbi esetében összesen 120, utóbbinál 170 százaléka – vonható le a társaságok adóalapjából. BR-->