Kettős szerepkörben

- Néhány hete még önt is azok között emlegették, akiket esélyesnek tartottak a Magyar Telekom vezérigazgatói posztjára, most viszont elmondhatja, hogy előttem az elődöm. Hogyan élte meg a céggel kapcsolatos vizsgálat nyomán az elmúlt hónapokban bekövetkezett személyi és egyéb változásokat?

- Szakmai fejlődésemben példaértékű ember volt az eddigi cégvezető, Straub Elek és nagyon sajnálom, hogy nem tudunk a jövőben is együtt dolgozni. A távozásának körülményeit ugyanakkor nem ismerem, és nem is szeretném kommentálni. Ami a vizsgálatot illeti, nyilvánvalóan nem használt az üzletmenetnek, hiszen nagyon sokáig bizonytalanságot okozott, sok energiát elvont, szerencsére ez nem látszik a 2006-os eredményeinken.

A mára kialakult új helyzettől viszont azt várom, hogy minden erőnkkel az izgalmas üzleti kihívások felé fordulunk. A távközlési konvergencia sűrűjében a cég maximálisan igényli a felső vezetés aktív stratégiai és ügymenetformáló közreműködését.

Christopher Mattheisen személyében olyan ember veszi át a cég vezetését, aki már kívül-belül jól ismeri az üzletágak jelenét, trendjeit, iparági kihívásait, magát a szervezetet is. Emiatt gyorsan fel fogjuk venni a ritmust, és a cég előtt álló feladatokra tudunk koncentrálni.

- Generációváltással kísért széles körű vezetőváltás zajlott a közelmúltban a német anyacégnél is. Milyen változásokra számít ezek nyomán? Mely ágazatok élvezhetnek a jövőben prioritást?

- A Deutsche Telekomnál (DT) lezajlott változásokat egyelőre nehéz volna kommentálni, még nem látszanak az új irányok. Én személyesen nem érzékelem, hogy a generációváltáson lenne a hangsúly. Az viszont biztos, hogy az új DT-vezér, René Obermann olyan vezető hírében áll, aki rendkívül üzlet- és ügyfélorientált.

A Magyar Telekom ettől részben függetlenül alakítja a maga sorsát. Az már világos, hogy a jövőben is az integrált stratégiát követi a magyar csoport. A vezetékes üzlet két lába, T-Com és a T-Online számára az igazi kihívást a széles sávú technológia korszakához való alkalmazkodás jelenti. Kifulladóban vannak a vezetékes szegmens dinamikus növekedési lehetőségei, a széles sávval összefüggésben viszont a korábbiaknál jóval nagyobb üzleti lehetőségek nyílhatnak meg a távközlési cégek előtt. Ugyanazon a hálózaton ugyanis egyszerre már több szolgáltatást is át tudunk vinni, hangot, internet-hozzáférést, televíziós szolgáltatásokat is. A fő cél, hogy egyszerű telefontársaságból sokoldalú szolgáltató vállalattá váljunk. Ezért érdemes a vezetői pozíciókat egyben tartani.

- Ma már nemcsak kivülről, hanem cégcsoporton belülről is jönnek a versenytársak, például a széles sávon a mobil és a kábel is. Ki kerülhet ki győztesen a technológiák versenyéből?

- A belső versenyt nem dramatizálnám. Elfogadott, hogy ma már nem egy versenytársa van egy-egy üzletágnak, hanem mindenki mindenkivel versenyez. A távközlési iparágban már megszűnt az az idilli állapot, hogy egy-egy vállalkozás akár évtizedekre is berendezkedhet egyetlen technológiára. Szinte állandósul a versengő technológiákkal való együttélés kényszere. A széles sávon még épp a mobil a legkevésbé versenytársa a vezetékesnek, különösen ha az árat, a költségstruktúrát nézzük, de nem lehet nem észrevenni, milyen gyorsan fejlődik a mobilsávszélesség is. A jövőben még jobban kell összpontosítanunk versenyelőnyeinkre, ilyen például a sávszélesség. Ezért növeljük azt a következő három hónapban, akár a sokszorosára is.

Széles sávban egyébként már eddig is elértük azt a szintet – mind sebességben, mind árban –, amelyre a felhasználó már elmondhatja, hogy sokat kap a pénzéért. Havi 3-5 ezer forintért, amibe az internet-hozzáférés kerül ma Magyarországon, havi több százezer forint értéket lehet megtakarítani. A neten gondosan megtervezett utazáson több tízezer, akár százezer forintot is spórolhat egy család.

- Jövőre akár a vizitdíjat is megspórolhatja azáltal, hogy a bajaira is először az interneten keres megoldást.

- Az orvosoknál is lesz jövőre verseny, lesznek összehasonlító portálok, árlistákkal, ajánlásokkal. Összességében úgy látom, ma már mondhatjuk azt, hogy az internet olcsó. Azt is hozzátehetjük, hogy ez ma már olyan beruházás, amelyre egy háztartásnak mindenképpen költenie kell, mert ezen keresztül sokkal informáltabb, költségtakarékosabb, vagyis versenyképesebb lesz.

Jövőre húzótermék lehet az internettévé is, ahol komplett videokönyvtárat is kap a felhasználó, a hozzá szükséges jelátalakító pótolja a merevlemezegységet, mert 90 órányi műsor tárolható rajta.

Ugyanakkor a Magyar Telekom szolgáltatási területén még mindig közel egymilliósra tehető az az ügyfélbázis, amely még nem igényel internetszolgáltatást. Nekik ma még „csak” megbízható vezetékes telefon kell, de rajtra készen állunk az erre építhető szolgáltatásokra, például a már említett orvosi esetében mondjuk egy „távdoktor” szolgáltatásra gondolok.

- A távközlési cégek már lassan jelen időben beszélnek az eddigi fejlesztéseket felváltó egységes IP-technológiáról. A Magyar Telekomnál milyen hosszúra tervezik az erre való átmenetet?

- A Magyar Telekomnál ma még az a feladat, hogy a jelenlegi infrastruktúrát folyamatos fejlesztésekkel váltsa fel az új. Az üzleti hatásai miatt a technológiaváltással nem szabad sem nagyon lemaradni, sem nagyon előreszaladni. Ha valamit igazán megtanulhatott az ember a dotcomkorszakból, az a jó időzítés. A jóslások üzleti sikereket eredményezhetnek, ha a váltást a tényleges piaci igényeknek megfelelően hajtják végre a cégek, de katasztrófákhoz is vezethetnek, ha nem jól időzítettek. Elég sok minden van még az előttünk álló három-öt évben, hogy ne kelljen annál előrébb tekinteni. Öt éve például még egyáltalán nem látszott, hogy milyen látványos fellendülés vár a széles sávra.

Nagyon sok múlik azonban a társadalom befogadóképességén is, nem csak azon, hogy az üzlet mire képes. Évek óta mondom, hogy a számítógép-használati kultúrának kulcsszerepe van abban, milyen gyorsan lehet felkelteni az igényt az újabb és újabb internetes szolgáltatások iránt. A demográfiai változások, a generációváltás is sokat segíthet a problémán; ma már évről évre több százezren lépnek be itthon is a digitális világba a mobiltelefon és az internet révén, ennek nyomán nőhet az affinitás is.

- Az sem mutatja a tényleges helyzetet, hogy mennyi digitális eszköz fogy Magyarországon, mert az emberek megveszik ugyan a legmodernebb változatokat is, de ténylegesen csak kevesen használják ki a bennük rejlő lehetőségeket.

- Ezek a technológiák tudást igényelnek, illetve legalább a tanulás iránti fogékonyságot. Nem is gondolná az ember, hogy a nyelvtudásnak mekkora szerepe lehet az internet elterjedésében, nemcsak amiatt, hogy az oldalak többsége idegen nyelven hozzáférhető, de maga a netfilozófia is igényel egyfajta nyitottságot, a nyelvtudás pedig éppen azt jelzi: nyitott vagyok a világ más szegmenseire is.

A vezetékes üzletben sajnos soha nem jött létre a végberendezés-gyártóknak és a távközlési szolgáltatóknak az a szoros együttműködése, amely a mobilnál nagyon erős felhajtóerő volt. Az Ipod-szerű zenelejátszó eszközök elterjedésével a vezetékes ágban is változást várok.

- A klasszikus távközlési szolgáltató cégek esetében is ma már leginkább a tartalomról beszélünk: mi lesz a hálózati szolgáltatás sorsa? A berendezésgyártók rajtra készen állnak, hogy átvegyék az üzemeltető szerepét.

- Ez egy kicsit összetettebb dolog ennél. A kiszervezés szerintem nem függ öszsze a tartalomszolgáltatás virágzásával, ennek a túlértékelése manapság nagyon divatos dolog. Igaz, hogy mi is nagyon átgondoltan építkezünk a tartalomszolgáltatás irányába, mert a piac néhány éven belül már valóban eljuthat majd arra a szintre, hogy a tényleges növekedés már csak azon a területen következhet be. Nem szabad ugyanakkor azt sem elfelejteni, hogy ennek a sok százmilliárdos cégnek a bevételei ma még jellemzően a hálózatából, az infrastruktúra-szolgáltatási képességeiből erednek. Ma még az alapvető üzletünk, hogy hálózatokat építünk, ezekhez hozzáférést értékesítünk, s ez még nagyon sokáig így lesz. Még ezt kell jól és nyereségesen csinálnunk, tekintettel arra is, milyen alternatív technológiák dübörögnek máris az ajtón. A kiszervezés gondolata a nagy európai távközlési cégeknél is a jövedelmezőségi elvekből fakad. Azoknál a technológiáknál, ahol már csak az üzemeltetés a kérdés, jogosan merülhet fel a kiszervezés lehetősége.

1999-től a MatávNet programigazgatója, majd 2000-ben a Matáv csoport internetstratégiájának kidolgozásáért felelős egyik vezetője.

2000. április 1-jétől a MatávNet Kft. vezérigazgató-helyettese, ügyvezetője, majd szeptember

1-jétől a vállalat médiáért, stratégiáért és kommunikációért felelős általános vezérigazgató-helyettese.

2002 júliusától az Axelero Internet Rt. igazgatótanácsának tagjává választották.

2003. november 1-jétől az Axelero Internet vezérigazgatója.

2006. szeptember 20-tól a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a vezetékes szolgáltatások üzletágának vezetője. Emellett a T-Online Magyarország Zrt. vezérigazgatói teendőit is ellátja, tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány igazgatótanácsának és kuratóriumának, valamint november 1-jétől

a MakTel igazgatótanácsának.

Magánügy. Házasságban él, van egy kilencéves fia, januárra várják a második gyereküket. Nagy szenvedélye a vitorlázás. Maga is versenyez a Magyar Telekom hajóján. Érdeklődik a kortárs festészet iránt. Tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának.

1999-től a MatávNet programigazgatója, majd 2000-ben a Matáv csoport internetstratégiájának kidolgozásáért felelős egyik vezetője.

2000. április 1-jétől a MatávNet Kft. vezérigazgató-helyettese, ügyvezetője, majd szeptember

1-jétől a vállalat médiáért, stratégiáért és kommunikációért felelős általános vezérigazgató-helyettese.

2002 júliusától az Axelero Internet Rt. igazgatótanácsának tagjává választották.

2003. november 1-jétől az Axelero Internet vezérigazgatója.

2006. szeptember 20-tól a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese, a vezetékes szolgáltatások üzletágának vezetője. Emellett a T-Online Magyarország Zrt. vezérigazgatói teendőit is ellátja, tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány igazgatótanácsának és kuratóriumának, valamint november 1-jétől

a MakTel igazgatótanácsának.

Magánügy. Házasságban él, van egy kilencéves fia, januárra várják a második gyereküket. Nagy szenvedélye a vitorlázás. Maga is versenyez a Magyar Telekom hajóján. Érdeklődik a kortárs festészet iránt. Tagja a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának. cég: Magyar telekom A közel 12 ezer főt foglalkoztató Magyar Telekom cso-port a 620 milliárd forintot meghaladó árbevétele alapján Magyarország harmadik, a távközlési piacon pedig a legnagyobb vállalkozásnak számít.

A társaság portfóliója felöleli szinte a teljes palettát, beleértve a vezetékes, a mobil-, a kábel- és az internetszegmenst; korábbi felvásárlásai révén már informatikai tevékenységgel is foglalkozik.

Leányvállalatai között több külföldi – macedón, montenegrói, romániai és bulgáriai – is található.-->