Középpontban a tartalom
A hozzáférés nyújtása helyett a weben elérhető vonzó tartalmak kerültek a középpontba az idén a hazai internetpiacon, és ez a tendencia várhatóan jövőre is folytatódik. A magyar nettársadalmat 2006-ban leginkább izgalomba hozó történések szinte kivétel nélkül a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódtak. Mozgalmas tavaszt élhettek át a magyar szörfözők, hiszen sorra érkeztek a hírek a legnagyobb hazai internetszolgáltató, a T-Online Magyarország felvásárlásairól.
A legnagyobb érdeklődést – és talán a legtöbb aggodalmat – a legnépszerűbb közösségépítő portál, az Iwiw megszerzése váltotta ki a hazai netezők körében. Sokan attól tartottak, fizetős lesz a szolgáltatás, amely egyre nagyobb divattá vált a magyar webnépesség körében is, mások pedig azt jósolták, hogy a felhasználók elfordulnak az oldaltól. Egyik sem történt meg, és az április végén mintegy négymillió euróért a T-Online-hoz került Iwiw regisztrált felhasználóinak a száma júliusra átlépte az egymilliót.
Talán kisebb érdeklődés kísért egy másik akvizíciót, amely azonban pontosan megmutatta az egyik fő okát annak, hogy miért fordulnak a korábban hozzáférést kínáló cégek is a tartalomszolgáltatás felé. A T-Online május elején jelentette be a legnagyobb, több mint 360 oldalt tartalmazó hazai online hirdetési hálózat, az Adnetwork Kft. megvásárlását. Ezzel jókora szeletet hasított ki a hazai netes reklámpiacból, amelyen már eddig is a legnagyobbak közé tartozott az Origón elhelyezett reklámoknak köszönhetően.
Az idén gyorsult fel az internetes tartalom alakításába a netezőknek a korábbinál jóval nagyobb beleszólást nyújtó úgynevezett web 2.0-s szolgáltatások terjedése is. Az ebbe a kategóriába tartozó közösségépítő oldalak – mint az Iwiw – mellett sorra indultak a felhasználók interaktivitására épülő videomegosztó portálok is. Csak az elmúlt néhány hónapban olyan cégek indítottak ilyen jellegű szolgáltatást Magyarországon, mint a T-Online, a UPC, a Sanoma vagy az Econet.
Joggal merül fel a kérdés, miért vonzóak az internet és a média legnagyobb cégei számára ezek a kezdeményezések, és miért fordítanak komoly összegeket webkettes szolgáltatások elindítására. Talán az egyik legfontosabb szempont az általuk elérhető közönség, amely már a tömege miatt is vonzó, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hirdetők szempontjából a legfontosabb célcsoportot jelenti. Az ilyen oldalak használatához ugyanis számítógép, internetelérés, esetleg webkamera kell, ez pedig már feltételez egy bizonyos anyagi színvonalat. Ráadásul a site-ok tematikus – a hasonló érdeklődésű felhasználóknak találkozási lehetőséget nyújtó – felületeit kihasználva minden korábbinál erősebben célzott hirdetési kampányokat lehet indítani.
Magyarországon a tavalyi 3,44 milliárd forinthoz képest az idén 50 százalékos bővülés várható a magyar online hirdetési indexben (Mohi) szereplő internetes kiadók reklámbevételeiben. A harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 50,9 százalékos volt a növekedés, az indexben szereplő nyolc kiadó – Habostorta, HáziPatika. com, Index.hu, Napi Online, Portfólió.hu, Ringier Online, Sanoma Online, T-Online Origó portfólió – és az Iwiw 1,08 milliárd forintos hirdetési bevételt ért el az ügynökségi jutalék és a nem netes reklámbevételek nélkül. Az első kilenc hónapot vizsgálva még nagyobb, 53,5 százalékos volt a bővülés. Jövőre 30-35 százalék körüli növekedést várnak a szakemberek a magyar online hirdetési piacon.
A 2006-os év talán legizgalmasabb történése a hazai internetpiacon a webalapú televíziózás (IPTV) elindulása volt. A megoldást egyelőre két szolgáltató, a T-Online és a TVnet kínálja, de jövőre szép számmal akadnak követőik. A második számú hazai vezetékestelefon-társaság, az Invitel jövőre indítja el a netes tévészolgáltatását, 2007 első felére tervezi hasonló szolgáltatás megkezdését a ciprusi hátterű Actel is. Az Inter.net Magyarország Kft. megvásárlását a közelmúltban bejelentő EQNet Zrt. terveiben is szerepel a közeljövőben a telefon- és internetszolgáltatás összekapcsolása, valamint az IPTV bevezetése.
Az IPTV vonzó tartalomként hozzájárulhat a webelérések számának növekedéséhez, ráadásul komoly sávszélességigénye miatt gyorsíthatja a széles sávú kapcsolatok terjedését. A hazai internet-előfizetők száma már az első negyedév végére átlépte ugyan az egymilliót a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, azonban továbbra is problémát jelent, hogy a meglévő digitális törésvonalak – például fiatalok és idősek, városi és falusi lakosok, képzettek és képzetlenek között – tovább mélyültek a magyar társadalomban. Nagy kihívást jelent, hogyan lehet gyorsan és eredményesen megszólítani azt a közel hárommillió háztartást, amelyben a számítógép- és internethasználat még nem vált elfogadottá, igényelt tevékenységgé. A változáshoz számottevő állami beavatkozásra van szükség, hiszen becslések szerint az internethasználat jelenlegi növekedési üteme mellett Magyarországnak 25 évre lenne szüksége ahhoz, hogy felzárkózzon a fejlett országok webhasználati szintjéhez.
