Meglepő: A magyarok elhízását nem a gyorséttermek okozzák
Az elmúlt évek egyik slágertémája az egészség-tudatosság. Olykor heves vita alakult ki arra vonatkozóan, hogy vajon a gyorsétkezés mennyire tehető felelőssé abban, hogy az emberek elhíznak, illetve mennyire okolható a mozgásszegény életmód. A TGI magyar és nemzetközi adatokra támaszkodó cikkében az egészségtudatos élet két fontos pillérét vizsgálta: a gyorsétkezést és a mozgást.
A Test-Tömeg Index egy olyan mérőszám, ami magasság és súly alapján sorolja be az embereket a sovány, normál, túlsúlyos és elhízott kategóriák valamelyikébe. Egy 2004 végi nemzetközi TGI-felmérés szerint az Egyesült Államokban túlsúlyosnak a lakosság 35%-a minősül, további 22% pedig már elhízottnak nevezhető. 2006-ban Magyarországon ezek az adatok alacsonyabbak: az összes megkérdezett körében 27% a túlsúlyos és 13% az elhízott; a válaszadók közt pedig 33% a túlsúlyos és 15% az elhízott – azaz az USA-hoz képest a fölös kilók okozta problémákkal küszködők a lakosság kisebb hányadát teszik ki.
A hazai 14-69 éves lakosság többsége tisztában van azzal, hogy mennyire fontos az egészséges életmód, ugyanakkor ez sokszor nem több mint egy attitűd, nem pedig valós viselkedés. A válaszolók 63%-a véli úgy, hogy többet kellene törődnie az egészségével. Az emberek 32%-a egyetért azzal, hogy az elfoglalt életvitele miatt nem tud odafigyelni magára úgy, ahogy kellene.
A lakosság 43%-a vallja azt, hogy a gyorsétkezés értéktelen táplálék – de a gyorsétteremben étkezőknek is 37%-a gondolja ezt. Eme vélekedés erősen függ a kortól, a fiatalabbak kevésbé gondolják, hogy a gyorséttermekben felszolgált ételek értéktelenek. Ez egyáltalán igaz a gyorséttermekben étkezők, illetve az ott nem étkezők körében, a fiatalok kevésbé aggódnak a gyorséttermek kínálata miatt. Talán azért is, mert sokkal inkább odafigyelnek a mozgásra. A 14-19 éveseknek több mint fele sportol legalább heti rendszerességgel, míg a negyvenen túliaknál ez az arány egynegyed alá csökken. A tizenéveseknek csak 26%-a gondolja úgy, hogy egy kiadós napi séta elegendő testmozgás, az ötven felettieknek pedig már több mint kétötöde.
Míg Amerikában a felnőtt lakosságon belül tíz emberből kilenc szokott gyorsétteremben étkezni, addig Magyarországon csak egy kicsivel több mint egyharmad szokta ezeket a helyeket látogatni (egy regionális összehasonlítás szerint kevesebben, mint a csehek, szlovákok és szlovének). Azt már korábban említettük, hogy az amerikaiak közt magasabb az aránya a fölös kilókkal bíróknak, de olyan egyértelmű megfeleltetéseket nem tehetünk, miszerint az elhízás okát a gyorséttermek létében kellene keresni. Ugyanis Magyarországon az a furcsa tény figyelhető meg, hogy a túlsúlyosok és elhízottak aránya kisebb a gyorséttermeket látogatók körében, mint a teljes lakosságban. Ennek a magyarázatát azonban a szocio-demográfiai sajátosságok között kell keresni. A fiatalok, a legalább érettségivel rendelkezők, a magasabb státuszúak, a nagyobb településeken élők, az egyedülállók és a diákok inkább járnak gyorséttermekbe. Ugyanakkor ezekre a csoportokra az is igaz, hogy az átlaghoz képest kevésbé küszködnek súlyfelesleggel.
Összefoglalva: a gyorsétteremben étkezők közt kevesebb túlsúlyost és elhízottat találunk – a legtöbb szegmensben ugyanerre a megállapításra jutottunk akkor is, amikor az egyes demográfiai csoportokat vetettük össze megkülönböztetve aszerint, hogy járnak-e gyorsétterembe vagy sem.
Semmiképp sem állíthatjuk tehát, hogy Magyarországon az elhízást a gyorséttermek okozzák. Bár a gyorsétteremben étkezők közt több mint 5%-kal magasabb azoknak az aránya, akik azt vallják, hogy szeretnek egészségtelen ételeket enni (30% versus 25%), valamint olykor inkább megengedek maguknak olyan ételeket, amik amúgy ártanak (61% versus 47%), a fast foodolók a sportra és mozgásra is több hangsúlyt fektetnek. (TGI)
