Térségbe illő házakat akarnak

Három magyar építészeti iroda mutatta be a napokban részletes elképzeléseit a fővárosi Corvin sétányt lezáró, több tízezer négyzetméteres irodaházról. A beruházó Futureal csoport a sétányra tervezett tájépítészeti megoldásokkal is megismertette a szakmai közönséget és a sajtót. Az előbbi csoport mindhárom tagja reménykedhet, ugyanis egyelőre nem dőlt el, melyik pályamunkát valósítják meg. A tájépítő irodák versenye viszont lezárult: a brit Townshend Architects ültetheti át gondolatait a valóságba, együttműködve az egyik pályázóval, a Land-A Táj- és Környezettervezési Műteremmel.

A beruházó egyszerre két változat (a szabályozási tervnek megfelelő és attól eltérő) elkészítését kérte az egész sétányt emblematikusan meghatározni hivatott, egyébként a Corvin Tudásparknak és az inkubátorháznak is helyet adó irodakomplexumról. Mindegyik építészeti csapat igyekezett átjárást biztosítani az épület és a mögötte lévő, a sétány projektterületét lezáró utca között. Érzékelhető dilemmát csak az okozott, hogy elvállalják-e egy vagy két magas ház megjelenítését, amelyet jelenleg tilt a kerületi szabályozás (kszt). Abban viszont egyetértés volt, hogy valamiféle szimbolikus jelnek tekintették magát az épületet: ne feledjük, hogy egy körülbelül 80 ezer négyzetméternyi irodaterületet magában foglaló irodaház-együttesről van szó, amelyet sokak szerint célszerű „függőlegesen” nyújtott házban elhelyezni.

Finta József és társai szerint valójában nem a ház az érdekes, hanem az az élet, amely beleköltözik. Ha az nem igazolja magát, akkor a pénzt sem éri meg az irodaberuházás. Ez a stúdió a konzervatív terv szerint egy süllyesztett belső udvaros, átjáró hídrendszerrel ellátott, háromszintes térrendszert kialakító megoldást készített. Az engedékenyebb (tehát a kszt-t szabadabban értelmezett) verzió szerint legfeljebb 60-70 méter magas ház épülhetne, a közepén egy ék alakú épülettel. Mindkét változatban érvényesülnének a város szövetének eklektikus jegyei.

A Mérték Építészeti Stúdió a sétány keleti végének a begyűrődését vizionálja az új nagy tömbbe. Jókedvű, stílusos, értékálló és innovatív – ez a négy fő jelző, amellyel a saját tervüket illették. Mindkét változatukban mind a kivitelezésnél, mind az üzemeltetésnél erőteljesen alapoznak az alternatív technológiákra (szél-, esővíz-, nap- és geotermikus energia). Ezekkel radikálisan csökkenthetnék a gépészeti és karbantartási költségeket. Merészebb változatuk szerint két toronyépülettel támasztanák meg a sétányra néző tömböt.

A Zoboki-stúdió munkatársainak a római Piazza Navona ugrott be, hiszen valami hasonló alakú és funkciójú közeggel van dolgunk – mondták. Az épületek közötti terekre összpontosítottak és nem az irodaházakra. Terveiket maguk is konzervatívnak tartották, szerintük ott nem szabad toronyházat építeni. A B változatban viszont megcsillantották, hogy ahhoz is értenek, hiszen a sétányt lépcsőzetesen felfuttatták a tervezett hatalmas tömbre, s ez igen látványos eredményt hozott.

E közmű-világítási megújításhoz kapcsolódva a Corvin sétány fejlesztője, a Futureal csoport egyedi járdavilágítást tervezett és finanszírozott az Üllői út Kisfaludy utca és Szigony utca közötti szakászán, a Corvin sétány szomszédságában.

A csoport együttműködött a világítási rendszer gyártójával és kivitelezőjével, a Hofeka Kft.-vel is.

E közmű-világítási megújításhoz kapcsolódva a Corvin sétány fejlesztője, a Futureal csoport egyedi járdavilágítást tervezett és finanszírozott az Üllői út Kisfaludy utca és Szigony utca közötti szakászán, a Corvin sétány szomszédságában.

A csoport együttműködött a világítási rendszer gyártójával és kivitelezőjével, a Hofeka Kft.-vel is.-->