Titkolózó sikeres vállalkozók
Magyarországon jobban jár az ember, ha eltitkolja, hogy a vállalkozása sikeres – ez az egyik legfontosabb tanulsága annak a felmérésnek, amelyet 100 Kistigris címmel a céginformációs szolgáltatásokat kínáló Coface Hungary csoport és Az Üzlettárs magazin készített. A száz legdinamikusabban fejlődő kis- és közepes vállalkozás összegyűjtésére vállalkozó kiadványban nem elsősorban a rangsor a fontos – mondta Oláh Péter, a havilap felelős kiadója a tegnapi bemutatón.
A felmérés a magyar viszonyokra koncentrált, ezért az uniós kategorizálás szerint elvárt 520 millió forintos minimális éves forgalom helyett már a 150 millió feletti árbevételt kimutatókat sem mikro-, hanem kisvállalatként kezelték – emelte ki Mikael C. Szabó, a Coface Hungary csoport vezetője, a Coface Hungary Credit Management Services Kft. ügyvezető igazgatója. A listából a reálisabb kép érdekében kiszűrték azokat a társaságokat is, amelyekben 25 százalékot meghaladta a külföldi vagy az állami tulajdonrész. A megmaradt mintegy 10 ezer, legalább 3 éve működő kis- és középvállalkozást ezt követően a 2003 és 2005 között mutatott árbevétel, saját tőke és mérlegfőösszeg-növekedés alapján rangsorolták, nagyobb súlyt adva az időben közelebbi trendeknek. A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy – a politikai szólamokkal szemben az 550 ezer itthon bejegyzett társas vállalkozáshoz képest valójában elenyésző számú – magyar kkv elképesztő mértékben titkolózik. Miközben például összességében a cégek 35 százaléka „felejti el” leadni pénzügyi beszámolóit a cégbíróságon, a vizsgált csoportban ez az arány 65 százalék közelében volt. Sok vezető teljesen elzárkózott a megkeresések elől, mondván: üzleti kár éri a társaságot, ha írnak róla. Sokan félnek attól, hogy így alvilági támadások, illetve adóhivatali vizsgálatok célpontjai lesznek. Jellemző, hogy a lista első két helyezettje mereven elzárkózott attól, hogy a kiadványban részletesebben is bemutassák.
A cégvezetők többsége szerint rendkívül ellenséges üzleti környezetben kell boldogulniuk: a bankok, a kamarák és az önkormányzatok inkább nehezítik az életüket, rendkívüli a bürokrácia és a tájékozatlanság. Általános vélemény, hogy a multinacionális cégek kihasználják a beszállítóikat, s csak többszöri felszólításra fizetik ki lejárt tartozásaikat – sok magyar vállalat viszont akkor sem. A különféle megbízások elnyerésében a legtöbbek szerint kulcsfontosságú a korrupció szerepe.
A vizsgálat készítői ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a kkv-k vezetői döntő részének még elemi gazdasági ismeretei sincsenek, sok vállalkozás indul pusztán megérzésekre, vágyakra alapozva, a körültekintő üzleti tervezés igen ritka. Ráadásul kevés az innovatív ötlet, a legtöbb cég szabványos tevékenységet folytat. Ezt mutatja, hogy a listába kerültek fele csak kereskedelemmel foglalkozik, s a gyártók és szolgáltatók is szinte kizárólag a belföldi piacokra összpontosítanak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy legtöbb kkv életképtelen volna az általuk elítélt óriáscégek nélkül, hiszen sokszor a társaságok bevételének 70-80 százalékát egy-három ilyen vállalat kiszolgálása hozza.
A legdinamikusabban növekvő társaságokat elemezve a szakemberek arra jutottak, hogy a leginkább a tulajdonosi és vezetői kitartás, az együttműködésre való nyitottság, az átgondolt üzleti ötlet és a helyes időzítés segíti a sikeres boldogulást. Az államnak ugyanakkor nemcsak megfelelő felkészültségű intézményekkel kellene támogatni e cégeket, hanem a bankokat versenyzésre kényszerítve a hitelhez jutás feltételeit is meg kellene teremtenie.
