Több káros anyag Európában

Az új uniós tagállamok közül Lengyelország mellett Magyarország költi a legkevesebbet az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrásokra – derül ki abból a felmérésből, amelyet a CEE Bankwatch Network és a Friends of the Earth Europe szervezet készített. Mint megállapítják, Európának – ezen belül is elsősorban az új tagállamoknak – drasztikusan vissza kell szorítaniuk károsanyag-kibocsátásukat, hogy elkerülhessük a katasztrófához vezető klímaváltozást.

A környezetre ártalmas kibocsátás értéke Európában az 1990-es években a gazdasági átalakulásnak köszönhetően jelentős mértékben csökkent, ám napjainkban újra növekedésnek indult. A mostani szintet 2010-re 11 százalékkal haladhatja meg. Közép- és Kelet-Európa energiafelhasználása pazarló, a térség nem él eléggé a megújuló energiaforrások felhasználásával – állítja a tanulmány –, holott a megújulók nagyobb arányú használatát az EU energiahatékonysági akcióterve is kiemelten kezeli.

Az új tagországoknak az EU-forrásokból befolyó pénzeket nagyobb mértékben e területek fejlesztésére kellene fordítaniuk. Ennek ellenére a 2004-ben csatlakozott, illetve a 2007–2013 között csatlakozó új tagországoknak nyújtott, összesen 157 milliárd eurós támogatásból az érintett államok csupán hárommilliárd eurót terveznek a fenntartható energiaprojektekre fordítani. Ugyanakkor több mint húszmilliárd eurót szánnak a környezetszennyezéshez nagyban hozzájáruló utak és autópályák fejlesztésére – nehezményezi a tanulmány.

A felmérés szerint Lengyel- és Magyarország áll az utolsó két helyen, hiszen a strukturális és kohéziós alapból rendelkezésre álló eurómilliárdok kevesebb mint egy százalékát tervezik az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén végzendő projektekre költeni a 2007–2013 közötti időszakban. Közlekedésfejlesztésre azonban éppen Magyar- és Lengyelország szánja a legtöbbet. Eddig a tagállamok a rendelkezésre álló összeg 50 százalékát környezetvédelmi projektekre, 50-et közlekedésfejlesztésre fordították.

A tagállamok 2006 októbere és 2007 márciusa között nyújthatják be az Európai Bizottsághoz operatív programjaikat, amelyek pontosan meghatározzák, hogyan kívánják hasznosítani az EU-alapokból befolyó pénzeket 2007–2013 között. A bizottság a beadástól számított négy hónapon belül bírálja el a terveket. A Friends of the Earth Europe és a CEE Bankwatch Network arra ösztönzi a bizottságot, valamint a tagországok szakembereit, hogy módosítsák terveiket, és legalább öt százalékot fordítsanak az uniós alapokból befolyó pénzekből az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrásokra. Ilyen például a rossz állapotú középületek, valamint a panelházak felújítása, a szigetelés, a központi fűtési rendszerek modernizációja, valamint a szél-, a nap- és a bioenergia hasznosítása. BHL

A kétmilliárd forintot fele-fele arányban fordítják a gazdasági, illetve a környezetvédelmi tárca programjaira.

A kétmilliárd forintot fele-fele arányban fordítják a gazdasági, illetve a környezetvédelmi tárca programjaira.-->