Vámügyeken bukhat el a terv
„Bár voltak elképzelések arról, hogy Magyarország a térség logisztikai központja lesz, ettől még messze vagyunk – mondta Fülöp Zsolt, a Debreceni Logisztikai Központ és Ipari Park (Delog) Kft. ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa, egyben a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke. – Ameddig – összehasonlítva a környező országokéval – az adók és a járulékok ilyen magasak, Magyarország csak álmodhat arról, hogy regionális központ lesz” – állítja.
Az ügyvezető hozzáteszi: a logisztikai piac bizonyos elemei visszafejlődhetnek, ha a kormányzat nem figyel oda a gazdasági folyamatokra és a kialakult helyzetre. Példaként említi, hogy a hazánkba tartó kínai konténereket inkább Szlovákiában vámkezeltetik a szállítmányozók, mert ott olcsóbb és gyorsabb; nálunk ez átlagosan három-öt órás procedúra. Fülöp adatai szerint míg 2004-ben csak néhány Magyarországra tartó kínai konténert kezeltek Szlovákiában, addig 2005-ben már 30 ezret, 2006-ban pedig előreláthatólag 50 ezerre emelkedhet ez a szám.
Chikán Attila, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság társelnöke szerint azonban még nem úszott el minden. „Nagyon sok múlik azon, hogy a következő Nemzeti fejlesztési terv operatív programjaiba bekerülnek-e azok az elemek, amelyek a logisztikai iparág szereplőinek fontosak lennének” – tette hozzá. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy ezek az intézkedések legkorábban csak négy-öt év múlva éreztetik a hatásukat.
Van, aki sötétebben látja a helyzetet. „Magyarország már lekéste a régiós szerepet – állítja Mérész Attila, aki november végéig a Rewico Logistics Kft. (januártól Fiege) ügyvezető igazgatója volt. – Már a Magyarországra szánt árut is inkább Csehországban vagy Szlovákiában vámkezelik, mert nálunk szinte azonnal be kell fizetni a vámösszeget, ezekben az országokban azonban lehet halasztott fizetést kérni” – teszi hozzá. Bár a vámból származó bevétel az EU-kasszába kerül, de az ügyintézési díj (a vámösszeg bizonyos százaléka) az adott ország költségvetését gyarapítja. Emellett az ország „jó befizető” lesz Brüsszel szemében.
Mérész úgy látja, a második valószínű lehetőség, hogy Magyarország logisztikai kapuként szolgálna a balkáni országok felé. A Delog pillanatnyilag két raktárat üzemeltet Romániában, összesen 4000 m2 területen, ezek közül az egyik körülbelül 150 milliós beruházás eredménye, a másik bérelt ingatlan, s hozzáteszi: két újabb, egyenként 2000 m2-es raktár nyitását tervezik, ezekben ugyancsak teljes körű logisztikai szolgáltatást vállalnának. A cég emellett Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában képzeli el újabb raktárak nyitását.
Értetlenül fogadja a bírálatot a szaktárca
A Pénzügyminisztérium nem ért egyet a magyarországi vámügyintézéssel kapcsolatos kritikákkal, illetve úgy véli, azok részben már aktualitásukat vesztették. A vámhatóság külön munkacsoportban, az érdekképviseletek bevonásával folyamatosan vizsgálja a vámeljárások további egyszerűsítésének a lehetőségeit.A kidolgozott javaslatokból a tárca megalkotta és 2006. szeptember 1-jével hatályba is léptette az árunyilatkozatok ellenőrzés nélküli elfogadásának a lehetőségét, illetve a képviseleti munka szélesítését jelentő jogszabályi rendelkezéseket.
Az elektronikus vámügyintézés alkalmazása is folyamatosan bővül. Az elmúlt évben a magyarországi szabad forgalomba bocsátások száma közel 20 százalékkal nőtt.
A nagyarányú áfacsalások felderítésének céljából egyedül azokban az esetekben szigorodtak az ellenőrzések, ahol a magyarországi szabad forgalomba bocsátás után deklaráltan más tagállamba szállítják tovább az árut, s emiatt áfamentességet igényelnek.
Az egyszerűsített vámeljárást alkalmazó gazdálkodók tevékenysége kifejezetten jól végezhető, halasztott fizetési engedélyt pedig természetesen Magyarországon is szerezhetnek a gazdálkodók – állítja a pénzügyi tárca.
A kidolgozott javaslatokból a tárca megalkotta és 2006. szeptember 1-jével hatályba is léptette az árunyilatkozatok ellenőrzés nélküli elfogadásának a lehetőségét, illetve a képviseleti munka szélesítését jelentő jogszabályi rendelkezéseket.
Az elektronikus vámügyintézés alkalmazása is folyamatosan bővül. Az elmúlt évben a magyarországi szabad forgalomba bocsátások száma közel 20 százalékkal nőtt.
A nagyarányú áfacsalások felderítésének céljából egyedül azokban az esetekben szigorodtak az ellenőrzések, ahol a magyarországi szabad forgalomba bocsátás után deklaráltan más tagállamba szállítják tovább az árut, s emiatt áfamentességet igényelnek.
Az egyszerűsített vámeljárást alkalmazó gazdálkodók tevékenysége kifejezetten jól végezhető, halasztott fizetési engedélyt pedig természetesen Magyarországon is szerezhetnek a gazdálkodók – állítja a pénzügyi tárca.-->
