Magyarország is bezzeg-Románia sorsára juthat, elég pár vigyázatlan lépés – árgus szemek lesik a Tiszát
Nagyon hasonló a helyzet Magyarországon, mint 2002-ben, és nagyon más. Akkor a Fidesz vezette kormány pályára állította a gazdaságot az euró bevezetése felé, de a sínt baloldali utódja a költségvetést szinte pillanatok alatt szétzilálva felrobbantotta. Most a választási győztes Tisza Párt ígér szakítást az euróbevezetés közép-európai halogatásával. De ne felejtsük: Magyarország ellen túlzottdeficit-eljárás folyik, amit az Orbán-kormány erőfeszítéseinek köszönhetően csak felfüggesztett Brüsszel. Egy-két költségvetési ballépés, és az euróígérettel tetézve az új kormány egy-kettőre a valamikori "bezzeg"-Romániát sanyargató megszorítások sorsára jut? Meddig tart a türelem? Mi következik most? Arcra eshetünk a forint árfolyamán, vagy a magyar államkötvényeken?
Nézzük, mi lesz a túlzottdeficit-eljárás sorsa. Ez egy olyan procedúra, amit a tagállami választások sem akasztanak meg: kötelező.
Figyelmeztetések a Tisza Párt elsöprő győzelmét hozó választás után azonnal érkeztek, de egyelőre nem Brüsszelből. Miközben az euróbevezetés ígéreteitől megtáltosodva elszállt a forint és csökkentek a hosszútávú magyar állampapírok hozamai, máris óvó hangok érkeztek a hitelminősítőktől.
Az euró bevezetéséhez szükséges költségvetési fegyelem megvalósulása az adósságbeosorolás javulását eredményezheti. Csakhogy, amint a 2002-es példa mutatja, létezik út a másik irányba is. Két nagy hitelminősítő is megszólalt.
A Moody’s megerősítette, amit a Fitch is ítélt: az uniós kapcsolatok javulása segítheti a magyar adósságbesorolás javulását. Ugyanakkor mindkét nagy hitelminősítő felhívta a figyelmet arra, hogy az új kormány jelentős költségvetési kihívásokkal néz szembe.
A költségvetésről jelentéseket kell tenni, amelyeket véleményez az Európai Bizottság, és ha kell: lecsap
Azon túl, hogy a költségvetés kisiklatását a hitelminősítők is büntetnék – ami az állam kamatkiadásainak elszaladásához vezetne –, a túlzottdeficit-eljárás keretében az Európai Unió is felléphet ellene. A szigor még nagyobb, ha egy tagállam elindul az euró bevezetése felé.
Az eurózóna másfél évtizeddel ezelőtti válsága után megnövelt szigort az un. Európai Szemeszter ciklusának stádiumai érvényesítik: ezeken évente akkor is végig kell haladnia minden tagállamnak, ha épp választást tartott. Mi következik tehát Magyarország kormányai számára még az idén?
A folyamatról azt kell tudni, hogy jogi értelemben szigorú, tartalmilag azonban megenged ideiglenes eltéréseket.
- Egy tagállam számára a ciklus az adott év költségvetési terveinek brüsszeli véleményézésével, az "őszi csommaggal" indul már a megelőző év végén,
- márciusban az unió közös foglalkoztatás jelentésével folytatódik – és itt tartunk most, a következő stádium küszöbén.
- Áprilisban a tagállamoknak be kell adniuk konvergenciaprogramjukat. Ezeket májusban országonként véleményezi az Európai Bizottság, a "tavaszi csomagban" és ajánlásokat tesz.
- A tagállami ajánlásokat június-júliusban megvitatja és elfogadja a tagállamokat képviselő Európai Tanács.
- Ezeket őszig kell érvényesíteniük a tagállamoknak, majd a következő évi költségvetés benyújtásával újraindul a ciklus.
Akkor most az új kormány körmére ég a határidő?
Láttuk, áprilisban már be kell adni a konvergenciaprogramot, és a hónap alig egy hét múlva véget ér.
A fent említett tartalmi rugalmasság biztosítja, hogy a feladat nem ég az új kormány körmére, amely április végéig fel sem áll, csak várhatóan május elején, és az érdemi költségvetési munka megkezdéséhez további időre lesz szüksége.
Ilyenkor az szokott történni, hogy az ügyvezető kormány egy egyszerűsített programot ad le, alapvetően változatlanságot feltételezve, jelentős intézkedések előrejelzése nélkül. Az Európai Bizottság aztán ennek megfelelően véleményez, kivárva, amíg az új kormány kialakítja politikáját.
E rugalmasság mellett a Tisza-kormány többhónapos türelmi időt nyerhet, ami Brüsszelt és a túlzottdeficit-eljárást illeti. Természetesen ha már közben kiderülnek fajsúlyos lépések, a piacok előbb reagálnak, mint az Európai Bizottság.
A forint árfolyama és a piacon kereskedett 10-éves magyar állampapírok hozama bizalmat előlegez meg az új pénzügyminiszter Kármán András, illetve a "régi" jegybankelnök Varga Mihály személye, és az euró bevezetésének ígérete tekintetében. Ha azonban az új intézkedések, tervek
- a költségvetés lazulását idézik fel,
- netán a 2000-es éveket idézve konfliktusba kerül a költekező pénzügyi kormányzat és az inflációs célt védő jegybank politikája,
- netán megkérdőjeleződik a pénzügyminiszter politikai támogatása vagy határozottsága a költségvetési fegyelem megőrzésére,
az a piaci hangulat ellenkezőjére fordulását is eredményezheti, és a megszorítások brüsszeli kikövetelése és hitelleminősítés teheti rá a pontot.
Hatalmasak a gazdasági-politikai buktatók, kevés a garancia
A Tisza Párt olyan mértékben új, kipróbálatlan formáció, vegyes és nehezen meghatározható szavazói bázissal, hogy semmilyen verzió nem zárható ki.
Ha a türelem elfogy, az várhatóan először a piacokon történik meg – fordul a forint, felmennek a kamatok –, a hitelminősítőktől, illetve az Európai Bizottságtól legkorábban az év vége felé érkezhet erős jelzés, hogy irányváltásra van szükség. Az is lehet, hogy még később.
Romániában ez a folyamat a háztartások számára nagyon rosszul sült el, a nagy különbség, hogy náluk ezt sok évnyi túlköltekezés és a magyarnál sokkal nagyobb államháztartási hiányok előzték meg.
Igaz, pont a saját példánkból tudjuk, hogy nagy bajt a költségvetésben egy rossz politikai mix révén rendkívül gyorsan elő lehet idézni. Az euró bevezetésének ígérete ezért is okoz piaci optimizmust, hiszen ha e célnak megfelelően alakítják a költségvetést, a mérleg nem borulhat fel. Ez azonban nehéz, és a kérdés, ki fizeti meg az árát, miközben a győztes pártot választási ígéretei teljesíésére emlékeztetik.
A költségvetést Magyar Péterék nem rossz állapotban veszik át: az hogy az éves hiánycél 62,8 százalékát már márciusban elérte az államháztartás, egyáltalán nem kiugró. Ugyanez történt 2025-ben is, ami nem választási év volt – a magyar költségvetés bevétel-kiadási szerkezet alapján fejnehéz.
Ha a nehézségekért az előző kormányt a politikai kommunikációban lehet is okolni egy darabig, a türelmi időszak nem tart örökké: a kormánynak intézkednie kell, a számok pedig nem hazudnak, különösen ha bevezetni ígéri az eurót és – miközben az egész régió a kísérletet szemléli – nem megy bele a Magyarországon egyszer már megszenvedett csapdába: amikor a bevezetés céldátumát folyamatosan tologatni kell, és közben elvész a bizalom.
Ajánlott videók
Itt a Mol bejelentése: már csütörtökön érkezhet orosz olaj Magyarországra a Barátság kőolajvezetéken
