Alkudozások a Malévről
Intenzív alkufolyamat indult a napokban az ÁPV Zrt. és a Malévért versenyben maradt három társaság között. A vagyonkezelő kedvezőbb helyzetben van, mint az előző, sikertelen akciónál, mert a maga által kijelölt szabályok szerint mindhárom társasággal párhuzamosan tárgyal, így furfangosabban tologathatja a figurákat, mint korábban. Túl sokáig azonban nem húzódhat a parti, mert a nemzeti légitársaság vesztesége folyamatosan növekszik, így romlik a tárgyalási pozíció. Az biztos, hogy a Malév több mint 30 milliárd forintos tartozására vonatkozó állami garancia kiváltása, az erre vonatkozó biztosítékok, a teljes pénzügyi és szakmai ajánlat együttvéve alkotják a legfontosabb szempontokat a végső döntés előtt. Erre legkorábban január közepén kerülhet sor.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. immár negyedszerre tesz kísérletet a Malév magyar nemzeti légitársaság eladására. A mostani, a Malév 99,95 százalékos részvénycsomagjára kiírt pályázatra négyen jelentkeztek: az AirBridge Magyarország Zrt., a LAL Investiciju Valdymas litván befektetői csoport, Ofer Hava magánszemély és a Sky Alliance Zrt.
Az ajánlattevők között már jól ismert az AirBridge Magyarország Zrt., amelyben kisebbségi tulajdonos Borisz Abramovics, az orosz KrasAir légitársasági csoport résztulajdonosa. Az AirBridge a tavalyi, eredmény nélkül zárult pályázaton is részt vett, és azóta többször megerősítette, hogy szeretné megvenni a magyar nemzeti légitársaságot. Leonov Péter, az AirBridge igazgatósági tagja korábban elmondta: megismerve a három másik ajánlattevőt, szerinte az Air-
Bridge az egyetlen, amely a szakmai és pénzügyi segítségen túl új piacot is hozna a Malév számára. A múlt évben sikertelenül zárult pályázaton az AirBridge egymil-liárd forint vételárat ajánlott, négymilliárd forint tőkeemelést ígért és azt, hogy „kezeli” az állami garanciával felvett hiteleket.
Ofer Hava magánszemély egy magyar–ír befektetői csoportot képvisel, és azokkal a garanciákkal együtt adta be az ajánlatot, amelyek igazolják a magyar taggal is rendelkező ír pénzügyi csoport támogatását. A befektetői csoportban a szakmai irányítás az Aer Lingus ír légitársaság volt vezetője, az Allied Irish Bank egykori vezérigazgatója, Tom Mulcahy kezében van. Tom Mulcahy vezető szerepet játszott az Aer Lingus részvényeinek a dublini és a londoni tőzsdére történt bevezetésében, és elismert szakértője a légitársasági reorganizációnak. Ofer Havának, a Home-Center Zrt. magyarországi ingatlanfejlesztő és -beruházó cég tulajdonos-vezérigazgatójának komoly kapcsolatai vannak a kelet- és közép-európai ingatlan- és pénzpiacok szereplőivel.
A legkevésbé ismert ajánlattevő a litván LAL Investiciju Valdymas befektetői csoport, a LAL litván nemzeti légitársaság tulajdonosa. Három fő részvényese a Fima informatikai cég, a ZIA Valda befektetési társaság és a Sanitex logisztikai vállalat. A LAL honlapján olvasható információ szerint azonban Gediminas Ziemelis, a ZIA Valda főrészvényese szeptember közepén jelezte, hogy valószínűleg változások következnek be a társaság részvényesi struktúrájában.
Nem versenyezhet tovább a Malévért a jelenleg 50 millió forint jegyzett tőkéjű Sky Alliance Zrt., amelynek mintegy 200 magyar pilóta a részvényese, közel kétharmaduk a Malév pilótája. A zrt. igazgatótanácsának elnöke, Máté Gábor korábban elmondta, hogy a társaságnak 20 százalékban tulajdonosa egy Magyarországon bejegyzett cég, amelyben az egyik európai uniós tagállam pénzügyi befektető csoportja is érdekelt. A Sky Alliance szerette volna magyar kézben megtartani a Malévet. A társaságot elsősorban a Malév privatizációjára alapították a pilóták, de azért is, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban hozhassanak létre egy légitársaságot a magyar légiközlekedési ipar védelmében – magyarázta a Sky Alliance igazgatósági elnöke.
Az eddigi sikertelen Privatizációs kísérletek
1. A légitársaság privatizációjára először 1992-ben tett kísérletet a privatizációs szervezet, amikor az ötmilliárd forint jegyzett tőkéjű Malév 35 százalékát 77 millió dollárért vásárolta meg az Alitalia olasz légitársaság és a Simest állami befektetési cég. A 35 százalékos Malév-csomag állami visszavásárlása 1999 közepén történt meg azzal a céllal, hogy megkönnyítse a légitársaság tényleges privatizációját.2. A Malév második privatizációs pályázatát 2000 októberében írta ki az ÁPV Rt. a 7,6 milliárd forint jegyzett tőke 10 százalékát kitevő részvénymennyiség eladására. A pályázatra húsz légitársaságot hívtak meg, ám az ajánlatok beadásának napján, 2001. január 8-án a privatizációs szervezet bejelentette az eljárás felfüggesztését.
3. Harmadszor, 2004-ben a 3,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Malév Rt. 99,95 százalékot kitevő részvénycsomagjára kiírt privatizációs pályázaton két ajánlattevő maradt versenyben. A kisebbségi orosz tulajdonban lévő AirBridge Rt. és a magyar magánszemélyeket tömörítő ASBK Vagyonkezelő Kft. közül az ÁPV Rt. a kedvezőbb ajánlatot tevő AirBridge Rt.-vel kezdte meg az egyeztetést.Az ÁPV Rt. igazgatósága eladásról szóló döntés nélkül zárta le a kiírt tárgyalásos privatizációs eljárást 2005 augusztusában. Veres János pénzügyminiszter akkor úgy értékelte, túlzott mértékben a politika kereszttüzébe került a Malév-tranzakció, ezért zárult eladás nélkül a privatizáció. MN
2. A Malév második privatizációs pályázatát 2000 októberében írta ki az ÁPV Rt. a 7,6 milliárd forint jegyzett tőke 10 százalékát kitevő részvénymennyiség eladására. A pályázatra húsz légitársaságot hívtak meg, ám az ajánlatok beadásának napján, 2001. január 8-án a privatizációs szervezet bejelentette az eljárás felfüggesztését.
3. Harmadszor, 2004-ben a 3,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Malév Rt. 99,95 százalékot kitevő részvénycsomagjára kiírt privatizációs pályázaton két ajánlattevő maradt versenyben. A kisebbségi orosz tulajdonban lévő AirBridge Rt. és a magyar magánszemélyeket tömörítő ASBK Vagyonkezelő Kft. közül az ÁPV Rt. a kedvezőbb ajánlatot tevő AirBridge Rt.-vel kezdte meg az egyeztetést.Az ÁPV Rt. igazgatósága eladásról szóló döntés nélkül zárta le a kiírt tárgyalásos privatizációs eljárást 2005 augusztusában. Veres János pénzügyminiszter akkor úgy értékelte, túlzott mértékben a politika kereszttüzébe került a Malév-tranzakció, ezért zárult eladás nélkül a privatizáció. MN-->


