Drágulhat a kenyér

Emelkedés. Várhatóan február elejétől emeli a kenyérféleségek és a péksütemények árát a sütőipar – mondta lapunknak Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. A tárgyalások már folynak a kereskedelmi partnerekkel. A sütőiparnak sok helyütt 30 napos bejelentési kötelezettsége van a drágítás előtt.

A tervek szerint a vállalkozások egyedi alkuk alapján, átlagosan 20 százalék körüli árnövelést igyekeznek elfogadtatni. Egyelőre azonban kérdéses, hogy a kereskedők ebből menyit hajlandók majd elismerni. Az áremelést a lisztárak és az egyéb járulékos költségek változása kényszeríti ki.

Ma a sütőipari átadási árak meglehetősen szórtak, és ez meghatározza a drágítási elképzeléseket is – közölte az elnök. A pékek egy kilogramm fehér kenyeret például 105–160 forint közötti áron értékesítenek. Ezért az alacsonyabb átadási árak esetében jelentősebb, a nagyobbaknál kisebb mértékű áremelés várható. Az valószínűsíthető azonban, hogy a 170–180 forint közötti, mostani fogyasztói átlagos kenyérár az emelések után sem éri majd el a kilogrammonkénti 200 forintot.

A malomipar januárban öt-hét százalékos korrekciót kíván végrehajtani a lisztárakban – tudtuk meg Lakatos Zoltántól, a Gabonaszövetség elnökétől. Ez kilónként négy-öt forintos árnövelést jelent majd. Ennek nyomán a BL55-ös ömlesztett liszt kilónkénti átadási ára 60 forint körül alakul, és ez hosszabb távon is tartós maradhat. Az árváltozással a pékeknek azonnal szembesülniük kell, a kereskedelemben viszont a drágulás később jelenik meg, mivel a malomiparnak az élelmiszerláncokkal általában hosszabb távra szóló, érvényes szállítási szerződései vannak.

A liszt és a kenyér árának növekedését alapvetően a 30 ezer forint feletti, meglehetősen magasnak mondható tonnánkénti búzaárak kényszerítik ki. A terménydrágulás oka, hogy az európai és a világpiaci kereslet mára eltüntette a tavalyi 4,4 millió tonnás termésből származó mintegy kétmillió tonnás exportálható árualap zömét. Emellett a korábban felvásárolt intervenciós készletek is csaknem elapadtak. A malmoknál korábban 200-300 ezer tonna búza hiányzott az éves őrlési szükségletből, de ennek jelentős részét azóta beszerezték. Az előrejelzések szerint mindenesetre áprilisra valamennyi szabad búzakészlet elfogyhat az országban, így – legalábbis a piacon – hiány alakulhat ki. Ezt a helyzetet az idei aratás szüntetheti meg, bár szakértők a nyári betakarítás után is erőteljes nemzetközi keresletre számítanak. HL