Ha drága, nem fúrnak Makón

Az elmúlt másfél évben közel 200 millió dollárt fordított a kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. tulajdonában lévő TXM Olaj- és Gázkutató Kft. arra, hogy háromdimenziós képalkotó eljárással minél pontosabban meghatározza a Makói-medencében található, nem hagyományos gázkészlet nagyságát. Készletbecslését a napokban fogadta el a Bányászati Hivatal. A (más forrás szerint) mintegy 600 milliárd köbméternyi gáz nem üregekben, hanem üledékbe ágyazódva helyezkedik el négy-, illetve hatezer méteres mélységben.

„A Falcon már termel gázt a Sziklás-hegység közelében azzal az eljárással, amelyet majd Magyarországon is alkalmaz. Ilyen mélységű lelőhelyekkel is van tapasztalata, de az eljárást a helyi viszonyokhoz kell igazítani” – válaszolt lapunknak Szabó György, a TXM Kft. ügyvezető igazgatója. A lelőhely sajátosságai miatt nincs értelme a készleten belül a bizonyított készlet arányát kérdezni. A termelés majdani költségeiről is csak anynyi tudható, hogy azokat a láthatókhoz képest drasztikusan le kell faragni, különben nem érdemes hozzálátni a termeléshez.

Természetesen a 12 százalékos bányajáradék figyelembevételével kalkulálja költségeit a TXM. Szabó György tájékoztatása szerint más országokban 0–12 százalék a járadék. Többnyire ott nulla, ahol a Makó környékihez hasonlóan extrém kockázatú a termelés.

A Falcon arra hívja fel prezentációjában a befektetői figyelmét, hogy magyarországi lelőhelyeiről megoldható az uniós export, továbbá Magyarország EU-tag volta a beruházás szempontjából biztonságot jelent, és magas árak elérhetését teszi lehetővé. Az ügyvezető szerint azonban ez nem úgy értendő, hogy uniós piacokra szánnák a makói gázt, bár a gázlecserélés (kereskedelemtechnikai megoldás) lehetősége természetesen él. Életszerűbb, ha az itt termelt gáz helyben marad, itt teremt versenyt. Lehet olyan előnye is, hogy lejjebb szorítja az árat. Mindez egyelőre lehetőség, még nincs döntés a termelés megindításáról. Folyik az engedélyeztetés, és készül a beruházás környezetvédelmi hatástanulmánya is – derül ki egy korábbi nyilatkozatból. Ám ha bebizonyosodik, hogy az óriási készlet gazdaságosan kitermelhető, fölöslegessé válik a stratégiai gáztároló létrehozása is – mondta Szabó György. A gáztárolásra alkalmas hazai szerkezeteket persze ki kell használni, de nem biztonsági, hanem kereskedelmi készletezésre.

Decemberi közleménye szerint a Falcon 35 évre kapott az érintett területen bányászati engedélyt, ez további 17,5 évre meghosszabbítható. Már megépített egy 12 kilométer hosszú, 12 hüvelyk átmérőjű nagynyomású bekötővezetéket, és létrehozta a termelés szükséges infrastruktúráját is a Makó–6 kút és a Mol szállítóvezetéke között. VG

A megroppanó kőzet törmelékei eltömíthetik a kutat. Üregei ráadásul nem összefüggők, kicsit a gázáteresztő képességük. Emiatt sűrűn kell a kutakat telepíteni a területen vagy repeszteni kell a kőzetet. Ez tovább emeli

a költségeket, és növeli a veszélyét annak, hogy megroggyan a laza szerkezet.

A gázkincs létéről egyébként már a Mol elődje is tudott, ám épp a kockázatok és a hagyományosnál három-négyszer nagyobb költségek miatt nem látott hozzá a kiaknázásához. Ugyanakkor a szakértők sem zárják ki, hogy lehetséges a makói gázkincs nyereséges kibányászása.

A megroppanó kőzet törmelékei eltömíthetik a kutat. Üregei ráadásul nem összefüggők, kicsit a gázáteresztő képességük. Emiatt sűrűn kell a kutakat telepíteni a területen vagy repeszteni kell a kőzetet. Ez tovább emeli

a költségeket, és növeli a veszélyét annak, hogy megroggyan a laza szerkezet.

A gázkincs létéről egyébként már a Mol elődje is tudott, ám épp a kockázatok és a hagyományosnál három-négyszer nagyobb költségek miatt nem látott hozzá a kiaknázásához. Ugyanakkor a szakértők sem zárják ki, hogy lehetséges a makói gázkincs nyereséges kibányászása.-->