Fordulat az MNB-ügyben: ügyészségi kézbe került a nyomozás – Magyar Péter keményen nekiment a legfőbb ügyésznek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Legfőbb Ügyészség döntése nyomán a továbbiakban nem a rendőrség, hanem az ügyészség folytatja a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintő büntetőügy nyomozását – közölte az ügyészség.
Az ügyben még 2025. február 10-én indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája az Állami Számvevőszék feljelentése alapján.
A felderítési szakaszban a nyomozás irányítása alapvetően a nyomozó hatóság feladata: ide tartozik a nyomozás megtervezése, az egyes cselekmények ütemezése, valamint a gyanúsítás kérdése is.
Ebben a fázisban az ügyészség szerepe korlátozott, elsősorban a törvényesség felügyeletére terjed ki, és nincs lehetősége a nyomozás menetét érdemben befolyásoló utasítások kiadására.
A Fővárosi Főügyészség ugyanakkor rendszeresen tájékoztatást kért a nyomozó hatóságtól annak érdekében, hogy felügyeleti jogköreit gyakorolhassa. A legutóbbi információk alapján arra jutottak, hogy
a nyomozás további szakaszában annak szakszerű és időszerű lefolytatása inkább ügyészségi keretek között biztosítható.
Ezért Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész rendelkezése alapján a Legfőbb Ügyészség élt a törvény adta lehetőségével, és a nyomozást saját hatáskörébe vonta. Az ügyet innentől a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja tovább.
A legfőbb ügyész korábban azt mondta, hogy az MNB-alapítványok ügyében zajló nyomozás elhúzódását a bonyolult céghálók indokolhatják.
„Eddig az eljárás során 182 gigabyte-nyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban” – ismertette Nagy Gábor Bálint.
Hozzátette: ezeket tüzetesen meg kell vizsgálni és elemezni. Az ügyben bonyolult céghálók és átutalások vannak, amelyeket alaposan fel kell térképezni. Csak ezt követően lehet megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény.
Százmilliárdok nyomába
A Magyar Nemzeti Bank Matolcsy György vezetésével még 2014-ben létrehozta a Pallas Athéné Alapítványokat, az alapítványból álló struktúrát 2019-ben összevonták, és létrejött a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány.
Céljuk az oktatás, tudomány, kultúra, közgondolkodás és kutatás támogatása volt, különös tekintettel közgazdasági, pénzügyi szakemberek képzésére, valamint a tudományos és kutatási tevékenységek ösztönzésére.
Miután Matolcsy György 12 év után távozott a jegybank éléről, az alapítványok körül viták alakultak ki, főként a vagyonkezeléssel és befektetésekkel kapcsolatban.
Tavaly az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított, és kritikák merültek fel a pénzügyi menedzsmenttel kapcsolatban.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen kemény szavakkal beszélt az MNB-botrányról. Részletesen kitért arra, hogyan valósult meg a Matolcsy György vezette időszakban a különösen nagy értékű hanyag kezelés. Példaként említette, hogy 204 milliárd forintot költöttek luxusingatlanokra.
Orbán Viktor a kampányban úgy beszélt Matolcsy Györgyről és a jegybanki körüli ügyekről, hogy az MNB függetlensége miatt a kormányfőnek nincs közvetlen befolyása ezekre a folyamatokra.
Hozzátette, addig tudott felelősséget vállalni a jegybank működéséért, amíg Matolcsy miniszterként dolgozott mellette.
A leköszönő miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, a helyzet neki és a politikai közösségének is nehézséget okozott, ugyanakkor szerinte meg kell várni a vizsgálatok lezárását, és csak azután lehet egyértelmű következtetéseket levonni.
Magyar Péter nekiment az intézményeknek: távozásra szólította fel a legfőbb vezetőket
Magyar Péter győzelmi beszédében több azonnali politikai és intézményi változást is kilátásba helyezett, köztük azt, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Külön felszólította a köztársasági elnököt, hogy kérje fel őt kormányalakításra, majd ezt követően mondjon le tisztségéről. Emellett több kulcsfontosságú intézmény vezetőjét is távozásra szólította fel, köztük
- a Kúria elnökét,
- az Országos Bírói Hivatal vezetőjét,
- a legfőbb ügyészt,
- az Alkotmánybíróság elnökét,
- az Állami Számvevőszék vezetőjét,
- a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,
- valamint a médiahatóság vezetőjét is.
Szerinte ezeknek a szereplőknek nem érdemes megvárniuk a leváltásukat.
Nemrég a leendő miniszterelnök úgy fogalmazott a Facebook-oldalán, hogy a legfőbb ügyész megvárta még a jegybank „kirablói lelépnek a lopott szajréval”.
„Semmit nem tett. Aztán egy év késéssel az ügyészséghez vonta a nyomozás (…) Eső után köpönyeg” – olvasható a bejegyzésében.
