Jogtalan volt a próbaidő kikötése
A próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet joghatályosan pótolni – mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
Az ügy felperese rövid időt, alig másfél hónapot töltött kinevezéssel közalkalmazotti jogviszonyban az alperes intézménynél, mert az a próbaidőre hivatkozva megszüntette alkalmazását. Emiatt a felperes a bíróságon kereste az igazát. Úgy vélekedett, munkaadója jogellenesen járt el vele szemben, különösen azért, mert a próbaidőt már a munkába lépés után kötötték ki. A jogviszonyt nem kívánta helyreállítani, de kérte elmaradt járandóságának, továbbá négyhavi átlagkeresetének megfelelő összegű jóvátétel megítélését.
A munkaügyi bíróság elutasította a keresetét. Megállapította: a kinevezési okirat 90 napos próbaidőre vonatkozó kikötést tartalmaz, ez ellen a felperes határidőn – a közléstől számított 30 napon – belül nem kezdeményezett jogvitát. Így a próbaidő kikötése jogszerű volt, és a jogviszonyt a munkáltató a törvénynek megfelelően szüntette meg. A felperes fellebbezett, de az ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta. Indoklása szerint a kinevezési okirat szabályszerűen tartalmazta a próbaidőt. Kétségtelen volt az is, hogy a kikötést az érdekelt nem támadta meg.
Annak pedig nincs jelentősége, hogy a felperes az okiratot figyelmetlenül olvasta el – utalt a bíróság a felperesi érvelésre. Annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy a kinevezési okirat az aláírást megelőző időpontra tette a jogviszony kezdetét.
Az LB viszont éppen emiatt találta alaposnak a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet. A tényállás alapján rögzítette, hogy a felperes csak a közalkalmazotti jogviszony létrejöttét követően, hetekkel később vette át a kinevezési okiratot. A bírói gyakorlat hosszabb ideje egységes abban, hogy a próbaidő kikötését a munkába lépést követően még néhány napos késéssel sem lehet joghatályosan pótolni – figyelmeztetett az LB. Az alperes tehát jogellenesen járt el. Az érvénytelenül kikötött próbaidőre hivatkozva nem szüntethette volna meg a felperes jogviszonyát.
Erre figyelemmel az LB hatályon kívül helyezte a másodfokú döntést, közbenső ítéletével megállapította az alperesi intézkedés jogellenességét és a jogviszony megszűnését, a felperesi követelés összegszerűségével kapcsolatban pedig a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. KK
