Jöhet Orbán? "Valószínű, hogy a kommunikáció a reformdühre épít"
Bár a múlt héten már úgy tűnt, lezárult a kérdés, vajon dolgozik-e a jövőben a kormánynak Orbán Péter, a Young and Rubicam reklámügynökség New Yorkban dolgozó szenior alelnöke, ám a Figyelő kétoldalas összeállításából kiderült: koránt sem értek véget a tárgyalások.
A múlt héten még nemet mondott, ezen a héten pedig, bár még nem zárult le az ügy, állítólag haza készül Amerikából a nemzetközi karriert befutott szakember.
A cikk szerint azért jön haza, hogy szerepet vállaljon a szervezetileg is átalakuló kormányzati tájékoztatásban, amelyet a kormányfő tavaly kettesre értékelt, az azt irányító csapat pedig igencsak megfogyatkozott. Ugyanakkor Orbán Péter személyesen nem erősítette meg vagy cáfolta a hírt, de kormányközeli forrásból a lap úgy értesült, hogy még nem adott végleges választ a múlt év végén kapott felkérésre. Állítólag még ezen a héten dönt, miután átnézte az elvégzendő feladatok és az ezek elvégzéséhez rendelkezésre álló források mérlegét.
A kormányzati kommunikáció egészével és a személyes döntésekkel kapcsolatban is sürget az idő, mivel a múlt nyár óta sokan távoztak a választási kampányt sikeresen végigvivő, közel százfős csapatból. Vezetői szinteken az alapvető probléma az volt, hogy még az ősszel sem rajzolódott ki világosan a választások utáni időszak kommunikációs stratégiája. Szigetvári Viktor, az MSZP kampányigazgatója például azért távozott, mert egy olyan egységes kommunikációs szervezetben gondolkodott, amely a kormányfő nyilvános fellépéseit is koordinálta volna. A hagyományos kabinetfőnöki feladatokhoz tartozó kommunikációt azonban Gál J. Zoltán, a poszt várományosa nem engedte ki a kezéből. Orbán Péter lehetséges érkezése egybe esik a szervezet átalakításával. De elhagyta a kormányt Batiz András, a kommunikációs központ igazgatója és a Tóth Miklós szakállamtitkár is.
A lap szerint az új felállás erősen emlékeztet a régebbire, a Medgyessy-kormány idején alkalmazott megoldásra. Abban mindenképp, hogy különválik a miniszterelnöki kommunikáció, a program-előkészítés és politikai stratégiaalkotás, illetve a kormányzati ügyek kommunikációs kezelése. Az utóbbi magába foglalja a kommunikációs beszerzések és az ezzel kapcsolatos adminisztratív ügyintézést, a reformokhoz kötődő tájékoztatás stratégiai tervezését, valamint a végrehajtás szakmai ellenőrzését is. Még bizonytalan a válasz, hogy ezekkel az intézkedésekkel az elmúlt időszak kommunikációs bakijai a jövőben kiküszöbölhetők lesznek-e.
Kérdés az, hogy mire lesz elég a pénz. A tervezési szakaszban a reformok népszerűsítésére és elfogadtatására mintegy 3 milliárd forintot tervezett be a kormány, azonban a költségvetési viták idején e tétel az ellenzéki támadások egyik kiemelt célpontja volt. A támadások nem voltak eredménytelenek: a karácsony előtti zárószavazást követően a Miniszterelnöki Hivatal lakossági tájékoztatásra már csak 1,77 milliárd forintot kapott. Szijjártó Péter fideszes képviselő viszont összesen 20 milliár forintot számolt össze kommunikációra.
A terület szakértői szerint a forrás-szűkítésnél nagyobb gond, hogy nem látszik, van-e kész stratégiai terv. Egy független kommunikációs szakértő gyors, koncentrált sikerpropagandát jósol: „Valószínű, hogy a kommunikáció a reformdühre épít.” A megállapítás érthető, hiszen a miniszterelnöknek az idén az életszínvonal romlásából adódó tömeges elégedetlenséggel, illetve a Fidesz által kezdeményezett népszavazás politikai következményeivel kell majd szembenéznie. (Figyelő)
