Kései változásbejegyzés

A változásbejegyzési eljárásban a polgári perrendtartás (Pp.) alapján nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert annak egyik feltétele – az eljárás befejezésének késleltetése – a szigorú törvényi határidőkre tekintettel nem következhet be – mondta ki a Pécsi Ítélőtábla a következő ügyben.

A jogvita felperese, egy bt. változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, mint utóbb kiderült, egyéves késedelemmel. A bíróság, miután elrendelte a bejegyzést, felhívta a jogi képviselőt, magyarázza meg a késedelmet, azt, hogy az kinek a mulasztására vezethető vissza. A jogi képviselő nem válaszolt, a cégbíróság a késedelemért megbírságolta. Az indoklásban a mulasztás időtartamával, a forgalom biztonságával érvelt, azzal, hogy a cégjegyzékben szereplő változás a vállalkozás székhelyét, telephelyét, tevékenységi körét, a tagok lakcímét is érintette. Jogszabályi alapként egyebek között a polgári perrendtartás idevágó szakaszára hivatkozott.

A jogi képviselő fellebbezett. Nem vitatta a mulasztás tényét. Azzal védekezett, hogy magatartását nem a bíróság iránti kellő tisztelet hiánya motiválta, és ilyen mulasztást még nem követett el.

Az ítélőtábla alaposnak találta a fellebbezését. A változásbejegyzési kérelem késedelmes benyújtása miatt nem a jogi képviselővel, hanem a cég vezető tisztségviselőjével szemben, és csakis a cégbejegyzési eljárásra vonatkozó jogszabály alapján van lehetőség pénzbírság kiszabására – szögezte le. A Pp. ugyanakkor a jóhiszemű joggyakorlás követelményét fogalmazza meg, és az azzal ellentétes magatartásokat szankcionálja – utalt az ítélőtábla a bíróság által hivatkozott jogszabályra. A Pp. értelmében a jogi képviselő valóban sújtható pénzbírsággal, ha valamely nyilatkozattal indokolatlanul késlekedik vagy azt a felhívás ellenére sem teszi meg, és ezáltal hátráltatja a per menetét. A cégtörvény szigorú határidői azonban az eljárás elhúzódását lehetetlenné teszik. Nem ad alapot a bírságkiszabásra az sem, hogy a jogi képviselő nem válaszolt a cégbíróság végzésére. Azt ugyanis a cégbíróság már a változásbejegyzési eljárás befejezése után hozta meg, így a jogi képviselő mulasztása értelemszerűen nem okozhatta az eljárás elhúzódását – hangsúlyozta az ítélőtábla. KK

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról (MK, 2007/1. sz.)

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról (MK, 2007/1. sz.)-->