Korlát lett a szűk kínálat
A svájci UBS pénzintézet megvásárolta a BHG Ingatlanhasznosító Kft.-t, s így hozzájutott a BHG két, együttesen kilencezer négyzetméteres irodaházához. Az ügyletet lebonyolító, szintén svájci érdekeltségű A1 Ingatlan Csoport nem közölte az összeget, szakértők szerint körülbelül hatmilliárd forintos tranzakcióról van szó. A világ egyik legnagyobb befektetési bankja eddig még nem ruházott be közép-európai ingatlanba, a budapesti akció így áttörésként is értékelhető. A teljes egészében bérbe adott és többnyire nagy nemzetközi cégek által használt két A kategóriás irodaház Budán található.
Nagyságrendekkel nagyobb lehet néhány más, ez évben elkészülő irodaházi tranzakció, ha a fejlesztők, a tulajdonosok a gyakorlat szerint a szalag átvágása előtt vagy közvetlenül az után eladják az ingatlanokat. A kiskereskedelmi ingatlanoknál csak a tervezőasztalról való vásárlás jöhet szóba, jelentősebb kész pláza vagy áruházlánc most nincs a piacon.
Jakab Zsolt, a Colliers International szakértője szerint a tavalyi körülbelül egymilliárd euróval szemben 750-800 millió eurós értékesítés várható a befektetési ingatlanok piacán. Ugyanakkor felhívja a figyelmet a piac „szépséghibáira” is, nevezetesen a kínálat jelentette növekedési korlátokra.
A rendszerváltás óta 1,5-2 millió négyzetméternyi irodaépület kivitelezésével – az európai nagyvárosokkal összehasonlítva – Budapest még nem mondható az ingatlanfejlesztők és -befektetők legkedveltebb célpontjának. Míg Lengyelországban – amelyet több adottsága miatt előszeretettel hasonlítanak Magyarországhoz – egy 50-60 ezer négyzetméteres irodaház nem megy ritkaságszámba, addig nálunk például a Hungária körút és a Kerepesi út sarkán 2007-ben elkészülő 28 ezer négyzetméteres Aréna Corner már „nehézsúlyú” kategóriának számít.
A jövedelemtermelő befektetési ingatlanok közül a bevásárlóközpontok piaca a vidék felé tolódott. Míg az egyre divatosabb városszéli strip mallok terjedése a kockázatviselési kedv növekedését jelzi (már a 9-10 ezer lakosú településeken is terjed ez a kereskedelmi forma), addig az irodának szánt épületek eladása szinte kizárólag a fővárosra koncentrálódik. Bár 2007-ben a vidék térnyerése tovább várható, befektetési szempontból nem számít dübörgő piacnak, itt inkább a meglevő ipari létesítmények és más épületek fejlesztése, újrahasznosítása a jellemző.
Hornok Krisztián, a DTZ tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint a magyar ingatlanbefektetések piacát eddig sajátos helyzet jellemezte: előzőleg komoly tőkenyereség volt tapasztalható az ingatlanalapok tevékenységében, a jövőben ez a helyzet bizonyosan változik. A hatszázalékos hozam mint benchmark jellemzi egész Kelet-Közép-Európát. Elmondta: a kamatadó 2006. szeptemberi bevezetése Magyarországon azzal járt, hogy az ingatlanalapokban eddig még nem látott összegű pénzeszköz halmozódott fel, a közeljövőben azonban ilyen jellegű nagyobb megtakarítás beáramlása nem várható.
tényezővé válik a Kormányzati negyed
Abban minden szakértő egyetért, hogy az új kormányzati negyed is nagyban beleszól majd a jövőben a befektetési ingatlanok piacának sorsába, hiszen a közel 100 ezer négyzetméternyi felszabaduló terület jelentős mozgásokat eredményezhet.Ahogy a projekt kapcsán sok minden, a hasznosítás iránya sem telje-sen egyértelmű még,
hiszen a kevésbé korszerű infrastruktúrájú épületek irodaként való továbbértékesítése nem igazán célravezető.
Kérdéses viszont, hogy szállodaként vagy luxus-apartmanként milyen sikerrel lehet majd piacra vinni őket.
Ahogy a projekt kapcsán sok minden, a hasznosítás iránya sem telje-sen egyértelmű még,
hiszen a kevésbé korszerű infrastruktúrájú épületek irodaként való továbbértékesítése nem igazán célravezető.
Kérdéses viszont, hogy szállodaként vagy luxus-apartmanként milyen sikerrel lehet majd piacra vinni őket.-->
