Malév: mit hoz Abramovics?

Akár ezen a héten is megszülethet a Malév 99,95 százaléknyi részvényének eladásáról szóló szerződés végleges szövege, a pénzügyi zárás várhatóan március idusáig megtörténik, így az orosz hátterű AirBridge Zrt. tavasszal megkezdheti a berendezkedést Budapesten. A pontos öszszeget és annak megoszlását hivatalosan csak napok múlva ismerhetjük meg, de a kiszivárgott hírek szerint a cég körülbelül 165 millió dollárt ígért, ezt a feltőkésítésre, az adósság tíz éven belüli visszafizetésére és fejlesztésekre költi. Ezen belül a részvényekért 5 millió dollárt helyezett kilátásba, a fejlesztésekre pedig 20 millió dollárt szán, s mindezt a Vnyesekonombank finanszírozásában teszi meg – írta az AK&M nevű orosz hírszolgálat egy az ügylethez közel álló forrásra hivatkozva.

A pénzen kívül több más elem is kipúpozza Borisz Abramovics AiRUnion- és KrasAir-vezető, az AirBridge kisebbségi tulajdonosa puttonyát. Például az, hogy az éppen ma első útját (Moszkva–Szocsi) lebonyolító, első orosz fapados légitársaság, a Sky Express szintén részben Abramovics tulajdona. Ennek flottájába folyamatosan érkeznek a vadonatúj Boeing–737-esek (2007 végére 18 gép lesz már), s ezeknek a javítóbázisát Ferihegyen képzelik el, s ilyenformán a szükséges budapesti beruházást is finanszírozni kell – mondta röviddel a pályázat lezárása előtt lapunknak a vezető egy háttérbeszélgetésen.

A javítási üzletben egyébként az orosz társaságnak máris van egy nagy partnere, hiszen tavaly márciusban leszerződött a Lufthansa Technikkel (LT), amelynek szintén jelentős ferihegyi bázisa van, s abban résztulajdonos a Malév is. Akkor abban állapodtak meg, hogy 2013-ig az LT teljes körű karbantartást végez a Boeing–737-es gépeknél. Egyelőre nem világos, hogy a ferihegyi másik javítóvállalat, az Aeroplex milyen üzlethez jut az oroszok megjelenése után.

Az AiRUnion vezetője a legnagyobb változásnak azt tartja, hogy évi több százezer (körülbelül 270–350 ezer) tranzitutas érkezik az orosz nagyvárosokból Budapestre, ahonnan Malév-járatokkal folytathatják útjukat. Ez feltétlenül javíthatja a 2006-os 65 százalékos kihasználtságot a márkanevét bizonyosan megőrző magyar légitársaságnál. A cél már rövid távon is a 72-74 százalékos telítettség.

Benne lehet a csomagban egy-kétszáz fős létszámleépítés, de ha tényleg javul a hatékonyság, s közben meredeken ível felfelé az utasforgalom, akkor még növelésre is szükség lehet. A távozók között lehet ugyanakkor több vezető, hiszen Abramovics a színre lépése óta többször is élesen bírálta a céget irányítókat az elhibázott üzletrészeladások, illetve a lassú átalakítás miatt. Az a legvalószínűbb, hogy az átmeneti hónapokban nem a vezetőcsere lesz a legfontosabb, hanem a veszteség gyors csökkentése. Gönci János vezérigazgató a múlt héten közölte: az elmúlt évben mintegy 4 milliárd forinttal javult a Malév hatékonysága, és bár a nettó eredmény meghaladja az egy évvel korábbi –9 milliárd forintot (becslések szerint legalább 4-6 milliárddal), szerinte a privatizációt és a tőkeemelést követően két éven belül nyereségessé válhat a légitársaság. Az orosz vezető – az üzleti tervre hivatkozva – ugyanezt ígérte lapunknak nyilatkozva.

A Malév kiadásai mintegy 8 milliárd forinttal nőttek 2006-ban a megelőző évhez képest. Egyebek között a Budapest Airportnak 3 milliárddal fizettek többet tavaly, mint 2005-ben. A kerozinköltségek 10 milliárd forinttal nőttek, ebből mintegy 4 milliárd származott a kerozin árának emelkedéséből. További egymilliárdos kiadást jelentett a forint árfolyamgyengülése, az átszervezések miatt a személyi kiadások plusz 2 milliárdot tettek ki – idézte a vezetőt az MTI-Eco.

Gönci János szerint a Malév által már aláírt közös üzemeltetésű járatokról szóló megállapodásoknak köszönhetően jövőre növekednek a bevételek, miközben a költségek várhatóan nem emelkednek.