Orosz költségvetés: Moszkva új motorokkal kénytelen felpörgetni a gazdaságot
Képes lesz-e tartani magát az orosz gazdaság? Az orosz költségvetés tervezetében a jövő évi, a GDP 2,6 százalékát kitevő deficit 2027-re évi 1,2, 2028-ra évi 1,3 százalékra mérséklődik – legalábbis Moszkva elképzelései szerint. A gazdasági stabilitás kérdése roppant erősen foglalkoztatja az EU-t, Kínát és az Egyesült Államokat egyaránt. Oroszország a következő évekre „lehűlést” ígér, amely körülbelül a vezető nyugati országok évi növekedési ütemére (1-1,5 százalék) vinné le az orosz gazdasági növekedést.
Remélhetően átmeneti a lassulás az amerikai–orosz kapcsolatokban, és ez csak Washington és Moszkva felelősségteljes hozzáállását tükrözi a világ tornyosuló problémái megoldásában. Miután Trump elnök javasolta a budapesti csúcstalálkozó elhalasztását, mindkét oldal reális és biztató nyilatkozatokat tett.
- Trump: csúcstalálkozó a csúcstalálkozó kedvéért – az nem csúcstalálkozó.
- Putyin: hiba lett volna felkészületlenül a budapesti csúcsra elmenni.
Alapkérdés az EU számára: hogyan finanszírozza az ukrajnai háborút? A Nyugat növeli a gazdasági nyomást Moszkvára. Brüsszelben, EU-berkekben az a fő kérdés, hogy elveszik-e az oroszoktól az ottani bankokban tárolt mintegy 300 milliárd eurónyi tartalékot, és az ebből mint fedezetből nyújtandó 140 milliárd eurós megahitelt az ukránok mire költhetik. A gazdaságukra vagy – mint Merz német kancellár szeretné – a hadseregre, a hadiiparra, a katonákra? Mindenesetre az uniós tagállamokban meglehetősen erősek az ellentétek ezzel a kérdéssel kapcsolatban, és a közelmúltban tartott uniós csúcson ez nyilvánvalóvá is vált: hiába a brüsszeli szándék, Belgium nyomására végül csak egy nevetséges és végrehajthatatlan konstrukciót tudtak tető alá hozni.
Gigahitelt kapna Ukrajna, amelyet soha nem fog tudni visszafizetni
Zelenszkij elnök – egyelőre úgy tűnik – elégedett, már ami a pénzforrásokat illeti.
Most ígértek meg neki egy csillagászati hitelt, amelyet vélhetően sohasem fog tudni országa visszafizetni.
A svéd Saabbal tárgyalt 100-150 darab JAS 39-es Gripen E mintájú (a magyarországi Gripeneknél jóval modernebb változat) vadászbombázó megvásárlásáról. A gép elektronikus hadviselési (EW) eszköztára bővült, a hajtómotorja is erősebb lett és nagyobb a teherbírása, több fegyvert képes szállítani. Ám nőtt az ára is, darabja a kiegészítő alapfegyverzettel már jóval meghaladja a 100 millió dollárt. Ám ha Ukrajna megkapja a hatalmas összegű kölcsönt, annak egy töredékébe kerülhet a 100-150 darab új Gripen, ami a Saabnak vélhetően nagyobb üzlet lenne, mint az eddig kötött exportszerződések összege.
Oroszország eközben meglepő higgadtságot tanúsít. A tekintélyes Vedomosztyi gazdasági portál (amelyet ugyanaz a sikeres holland üzletember alapított, aki a The Moscow Times mögött is keresendő) közli a 2026-os orosz költségvetés sarokszámait, egyben kommentárt fűzve hozzájuk.
Az orosz parlament október 22-én fogadta el első olvasatban az erről szóló törvényjavaslatot, amely kitér a 2027., 2028. évekre is.
Az orosz költségvetés fő prioritásai és az ezekkel kapcsolatos kérdőjelek
Melyek a jövő évi kulcsterületek a Vedomosztyiban közölt dokumentum szerint? Két fő prioritás érzékelhető:
- a kormányzat által tett szociális ígéretek teljesítése,
- az ország védelmi és nemzetbiztonsági szükségleteinek a biztosítása.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerint
- a szociális célú kifizetéseket 7,6 százalékos emeléssel,
- a veteránok és a sérült emberek kifizetéseit 6,8 százalékos emeléssel folyósítják jövőre.
- A szavait kommentáló Vjacseszlav Vologyin, az alsóház elnöke harcias hangulatú támogatásban részesítette a „mintha mi sem történt volna” stílusú büdzsétervezetet, amely mindazonáltal nem mond sokat a lakosság zömét kitevő „se nem veterán, se nem sérült” emberekről. Szerinte az ország a kívülről jövő fenyegetések, szankciók ellenére teljesíteni fogja a költségvetési tervezetben is rögzített, az ország növekedését szolgáló céljait.
Moszkvában gyorsított tempóban keresik a megoldást, mint az ottani média fogalmaz: sajátos „peresztrojka” (átalakítás) megy végbe a keményvaluta-hozó, de a nyugati szankciókkal erősen veszélyeztetett orosz energiahordozó-kivitel leépítésére, földrajzi átcsoportosítására kelet felé. Ezzel párhuzamosan újabb ágazatok, például a mezőgazdaság, vehetik át az export fő húzóerejének tisztét.
