Mennyibe kerül, ami ingyenes?
A média világában nem ritkák az ingyenes – vagyis kizárólag a reklámbevételekből fenntartott – szolgáltatások, ezek köre azonban az internet adta lehetőségeknek köszönhetően folyamatosan bővülhet. Egyre több médiacég jön rá arra, hogy az ingyen kínált termékek nemcsak kiváló vásárlásösztönzők, de az általuk felkeltett érdeklődés a hirdetőket is vonzza.
A média világában természetesen régóta jelen vannak az ingyenes termékek. A rádió- és televízióállomások nagy része világszerte a reklámbevételekből tartja fenn magát, az utóbbi években ráadásul a nyomtatott sajtó is felzárkózott. A napilapkiadók párizsi világszervezetének adatai szerint az ingyenes napilapok összpéldányszáma jelenleg naponta legalább 28 millió, kétszer annyi, mint három évvel ezelőtt. Az ingyenes újságok több mint kétharmadát az európai piacon értékesítik, amely az utóbbi időben kezd telítetté válni. Ezt mutatja többek között az, hogy a piacvezető Metro International rövid idő alatt távozott a finn és a lengyel piacról is.
Az ingyenesség ellen leghangosabban tiltakozó zeneipar is megtette az első lépéseket. A Qtrax nevű portál például – legálisan! – számos zeneszámot kínál ingyen azoknak a látogatóknak, akik megtekintik, illetve meghallgatják a „kapcsolt” reklámokat. Mint azt Allan Klepfisz, a Qtraxet fejlesztő Brilliant Technologies vezérigazgatója az International Herald Tribune-nak adott interjújában kifejtette: felnőtt egy nemzedék, amely számára az ingyenes letöltés az ember vele született joga, a piacnak pedig nincs más választása, mint kihasználni ezt az attitűdöt. Hasonló lépésre szánta el magát az EMI is, amely a nála jegyzett zeneszámok egy részét Kínában kínálta fel egy az ország legnépszerűbb keresője, a Baidu által működtetett ingyenes szolgáltatás számára.
A keresők persze külön kategóriát képeznek. Az ingyenesen használható oldalakat működtető cégek bevételeinek legnagyobb része a keresésekhez kapcsolódó reklámokból folyik be. A Google ugyanakkor számos médiapartnerrel is megállapodott: együttműködik – többek között – az eBayjel, az AOL-lal, a MySpace-szel és a British Sky Broadcastinggal is.
Az elemzők szerint már Hollywoodban is azon gondolkodnak, miként lehetne az új trendeket kihasználni, és milyen új értékesítési csatornákon lehetne piacra dobni a filmeket. A nagy filmstúdiók számára ez annál is inkább égető probléma, mert a DVD-értékesítésből származó bevételek – nem kis részben a kalózmásolatok miatt – rendre elmaradnak a várakozásoktól. (Több szakember szerint 2007 lesz az első év, amikor az egyesült államokbeli DVD-eladások száma csökken.)
A modellt a hagyományosan „fizetős” mobilszolgáltatások is alkalmazzák. A YouTube mobilhasonmása, a YoSpace videogalériájából (többek között a 02 és a 3 brit mobilszolgáltatók hálózatában) átlagosan 30-40 centért kínál egy videoletöltést, de az árak mérséklését tervezi – ennek eredménye természetesen az lesz, hogy minden klippel egy reklámblokk jár majd együtt. Nagy-Britanniában az ingyenes mobilszolgáltatás sem ritka: a világbajnokság idején a hirdetők által támogatott mérkőzés-összefoglalókat a 3 hálózat előfizetői 3,6 millió alkalommal tekintették meg.
Korai lenne ugyanakkor vészharangot kongatni a fizetős média fölött. Az Accenture által nemrégiben megkérdezett 130, a médiában dolgozó vállalatvezető közel egyharmada úgy vélekedett: a következő öt évben még a fizetős modell lesz a domináns.
A reklámok persze „visszavághatnak”. Ez történt például az Egyesült Államokban, ahol az étert százával özönlötték el az egymástól alig megkülönböztethető – és óránként tizenöt percnyi reklámot sugárzó – adók. A közönség egy részének ez már sok(k) volt, ezáltal tér nyílt az olyan új szereplők számára, amelyek – mint például a Sirius vagy az XM – előfizetési díjért cserébe reklámmentes programot adnak.
Ingyenes és mégsem az
Az Electronic Arts tavaly tavasszal nem kis meglepetést okozott, amikor Dél-Koreában ingyen kínálta letöltésre az európai piacon körülbelül 50 euróért forgalmazott FIFA 07 játékot.Miután az ingyenes verziót ötmillióan letöltötték, a cég stratégiát váltott: kisebb összegekért apró kiegészítéseket kínált (nem egészen egy dollárért például meg lehetett hosszabbítani valamelyik szereplő karrierjét).
A „beetetett” piac jól reagált: a cégnek 700 ezer „add-ont” sikerült eladnia.
Miután az ingyenes verziót ötmillióan letöltötték, a cég stratégiát váltott: kisebb összegekért apró kiegészítéseket kínált (nem egészen egy dollárért például meg lehetett hosszabbítani valamelyik szereplő karrierjét).
A „beetetett” piac jól reagált: a cégnek 700 ezer „add-ont” sikerült eladnia.-->
