Reklámtrendek 2007-re

A fogyasztói tudatosság, az online jelenlét erősödése, a felhasználó által készített tartalom és a legújabb technikát csatasorba állító interaktivitás lehet a szakemberek szerint 2007 fő trendje a reklámpiacon. A tudatos vásárlás világszerte mind jellemzőbbé válik: a vevők egyre jobban kíváncsiak a márkák hátterére, a gyártók társadalmi felelősségvállalására. Ez a leghamarabb az élelmiszerek esetében lesz nyilvánvaló; az RSCG Worldwide stratégiai igazgatójának jóslata szerint az éttermek világát hamarosan nem a sztárséfek, hanem a sztárfarmok határozzák meg. Az internet jelentőségét természetesen nem lehet eltúlozni: a legdinamikusabban fejlődő hirdetési médium súlyát jelzi, hogy az immár több mint kétmillió „lakost” számláló Second Life-ban már a „hús-vér” ügynökségek hasonmásai is megjelentek: a Publicis Group két egysége, a Bartle Bogle Hegarty és a Leo Burnett már megnyitotta virtuális irodáját.

A szakemberek szerint a jövőben egyre több cég vonja be a ügyfeleit/vásárlóit a kreatív munkába. A vállalatok egy része érthetően vonakodik bevonni az ügyfeleket, de például a Chevrolet vagy a Dove reklámjainak egy részét már a kliensek készítik.

A technikai lehetőségek az interaktív reklámokban használhatók ki a legjobban. Magyar szakemberek szerint sincs messze például az idő, amikor a mobiltelefonunk a citylighttal kommunikál bluetoothon keresztül, és ha úgy „érzékelik”, hogy a plakát felkeltette az érdeklődésünket, akkor a további részletekről is tájékoztatást küldenek számunkra. A látványon alapuló interaktivitás jó példája a McDonald’s padlóreklámja az orlandói Amway Arenában, amelyen az áthaladók lépései nyomán apró Big Macek röppennek szerteszét. Az amerikai példák között persze kevésbé sikeres is akadt: a San Franciscó-i buszmegállókban elhelyezett Got Milk? hirdetőtáblákat például, amelyek csokoládés sütemények illatát árasztották, a városvezetés a panaszok miatt eltávolíttatta.

Az idegtudományok eredményeit több ügynökség próbálja felhasználni: az Omnicom Group részeként működő PHD például a médiavásárlásokat „neurotervezéssel” készíti elő, amelynek folyamán azt veszik sorra, hogy az egyes médiák az agy mely tevékenységeit – kép- vagy hangfeldolgozás stb. – aktiválják.

Öt évvel ezelőtt a Brighthouse Neurostrategies egyik vezetője már bejelentette: nincs messze az idő, amikor az idegtudományok vívmányait kihasználva a piaci szereplők arra vehetik rá az ügyfeleket és a vásárlókat, amire csak akarják.

A kását szerencsére nem etetik ennyire forrón. Hogy mást ne említsünk, az agyat pásztázó szonda válaszreakciója egyelőre mintegy kétszázszor lassabb az agyénál.

Közelebb áll a valósághoz a Caltech University kutatójának, Antonio Rangelnek a véleménye: ha neuromarketingen az agykutatás eredményeinek olyan alkalmazását értjük, amelynek célja a reklámozás hatékonyságának növelése és az eladások ösztönzése, akkor sikeres „neuromar-keting-alapú” kampánnyal még senki sem tudott előrukkolni.

Az idegtudományok eredményeit több ügynökség próbálja felhasználni: az Omnicom Group részeként működő PHD például a médiavásárlásokat „neurotervezéssel” készíti elő, amelynek folyamán azt veszik sorra, hogy az egyes médiák az agy mely tevékenységeit – kép- vagy hangfeldolgozás stb. – aktiválják.

Öt évvel ezelőtt a Brighthouse Neurostrategies egyik vezetője már bejelentette: nincs messze az idő, amikor az idegtudományok vívmányait kihasználva a piaci szereplők arra vehetik rá az ügyfeleket és a vásárlókat, amire csak akarják.

A kását szerencsére nem etetik ennyire forrón. Hogy mást ne említsünk, az agyat pásztázó szonda válaszreakciója egyelőre mintegy kétszázszor lassabb az agyénál.

Közelebb áll a valósághoz a Caltech University kutatójának, Antonio Rangelnek a véleménye: ha neuromarketingen az agykutatás eredményeinek olyan alkalmazását értjük, amelynek célja a reklámozás hatékonyságának növelése és az eladások ösztönzése, akkor sikeres „neuromar-keting-alapú” kampánnyal még senki sem tudott előrukkolni.-->