Sok a fölösleges benzin Európában
Az európai üzemanyag-termelés fő problémája, hogy a busz- és teherautópark, valamint a gázolajjal üzemelő személyautók számára szükséges dízel termelésekor a finomítóknak túl sok fölösleges benzinje keletkezik – mondta lapunknak Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Márpedig a tendencia szerint tovább nő a dízeligény, mert a dízelüzemű járművek fogyasztása körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb a benzinüzeműekénél, ráadásul a dízel jövedéki adója is alacsonyabb. Emiatt folyamatosan nő a személygépkocsi-piacon az ezt fogyasztók aránya. Az európai üzemanyagpiac tehát szakszóval dízelből rövid, benzinből hosszú. Egyensúlya oroszországi és közel-keleti dízelimporttal, valamint amerikai benzinexporttal tartható csak fenn. Az USA-ban a dízelüzemű személyautó gyakorlatilag ismeretlen, benzinre annál nagyobb a kereslet. Ez mégsem biztosíték arra, hogy jó áron lehet oda benzint szállítani, mert a vevő tudja, hogy szállítója eladási kényszerben van. Ez főként a nyugat-európai finomítókat érinti, térségünkben – s így Magyarországon is – kiegyensúlyozott a helyzet.
Európában 2006-ban az öszszes újonnan értékesített autónak több mint a fele dízelüzemű volt. Az ezen üzemanyag eladásait tekintve világelső Nyugat-Európában a dízelmotoros autók piaci részesedése 49,4 százalék, kétszer akkora, mint hét évvel ezelőtt volt, 2010-re pedig várhatóan 60 százalékra nő. A J. D. Power Automotive Forecasting gazdasági elemzőcég átfogó piackutatása során nemrégiben azt állapította meg, hogy 2015-re a dízeleladások száma Európában megduplázódik, Latin-Amerikában és Ázsiában a jelenlegi 4,3, illetve 7,4 százalék háromszorosa lesz, és megnégyszereződik az USA-ban, ahol az új autóknak csak 4,3 százaléka kerül dízelmotorral a vásárlókhoz.
Az elmúlt évben a 18 nyugat-európai országban eladott új személygépkocsik 48,2 százalékát hajtotta dízelmotor, míg egy évvel korábban 43,7 volt ez az arány. Sok országban az ezen üzemanyaggal működők aránya jelentősen meghaladta az 50 százalékot, sőt Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Luxemburgban és Spanyolországban az új személygépkocsik 65–73 százaléka volt dízelmotoros.
Magyarországon a dízeleladások már megközelítették a teljes forgalom 20 százalékát, ám az autóállománynak kevesebb mint 13 százaléka tankol gázolajat. A dízelmotoros autók 30 százalékkal kevesebbet fogyasztanak ugyan, ám az igen árérzékeny magyar piacon ezek a takarékosabb, de drágább kocsik nem könnyen adhatók el. A dízelautók azért drágábbak, mert az EU környezetvédelmi előírásait teljesítő motorok fejlesztése óriási összegbe kerül.
Igaz, a prémium szegmenshez tartozó kocsik jó kétharmada dízelmotorral kel el, mert a nagyobb kategóriák vásárlói már nem annyira érzékenyek az árra. Az alsó középkategóriában viszont csökkentett árréssel is alig keltek el az olajos autók. Márpedig a magyar piac 85-90 százalékát a kis és alsó középkategóriás autók eladása teszi ki, ám újabban ezek is kaphatók kis, mindössze 1,25–1,4 literes turbódízelmotorokkal.
Az évi 5–15 ezer kilométert autózó átlagembernek azonban nem éri meg drágább dízelautót venni, különösen azért, mert a két üzemanyag ára közötti különbség folyvást csökkent, és az is előfordult már, hogy a 95-ös oktánszámú benzin olcsóbb volt, mint a gázolaj. BHL–DK
