BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sztrádamatrica: Változások a rendszerben

Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. és az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) várhatóan január elején megújítja, a 2007-re vonatkozó autópályadíj-szedési szerződést, amely rögzíti a matricás rendszerben az ÁAK Zrt. feladatait és díjait.

Winkler-Virág András, az ÁAK kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: az ÁAK várhatóan a használattal arányos, elektronikus díjbeszedési rendszer (ED) bevezetéséig vesz majd részt a matricás rendszer üzemeltetésében.

Winkler-Virág András kiemelte, hogy a 2007-től érvényes új útdíjszedési szerződés alapvető keretei azonosak lesznek a 2006. január 1-jétől érvényes feltételekkel. Emlékeztetett arra, hogy a matricás rendszer felelőse már az UKIG, és az ÁAK szerződő félként üzemelteti azt, szedi be a díjakat, végzi a logisztikai és pótdíj-beszedési feladatokat és működteti az országos ügyfélszolgálat-hálózatot, valamint a call centert.

A beszedett matricadíjakat az ÁAK a szerződés alapján maradéktalanul az UKIG által kezelt Útpénztárba fizeti be.

Az ÁAK az állami sztrádahálózat üzemeltetését, fenntartását, valamint a díjszedést 2005 végéig a matricabevételekből fedezte, és ahhoz évek óta semmiféle állami támogatást nem kapott a központi költségvetésből, noha a teljes hálózat több mint 30 százaléka díjmentesen használható, ám e szakaszokat is üzemeltetniük kell.

A matricabevételek - az idei mintegy 30,5 milliárd forint lesz - 2006. január 1-jétől azonban már a költségvetés részét képező Útpénztárba kerülnek, és ebből fizeti az UKIG többek között az ÁAK üzemeltetési, fenntartási és díjszedési tevékenységét - az érvényes szerződések alapján.

A kommunikációs vezető közölte: az M5-ös autópályát üzemeltető Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt.-ben az ÁAK 40 százalékos tulajdonrészének sorsáról, eladásáról, megtartásáról, vagy az ÁAK opciójának lehívásáról az állam várhatóan még 2007 januárjában dönt.

Mivel az ÁAK Zrt.-nek 2005 decemberétől él az opciós joga az AKA maradék 60 százalékának megvásárlására, így az államnak döntenie kell abban is, hogy ki akar-e szállni az AKÁ-ból, és ha igen, akkor eladja-e a kisebbségi részvénycsomagot, vagy megveszi a többségit, és a száz százalékot egészben adja el. Ez utóbbi esetben a teljes magyar sztrádahálózat üzemeltetéséért a nemzetközi tapasztalatok alapján, több százmilliárd forintos egyszeri privatizációs bevétele származhatna az államnak.

Ez ügyben az állam nevében a GKM jár el, amely tanácsadóként megbízta a Köves és társai ügyvédi irodát, amely jelentős tapasztalatokkal bír a hasonló nemzetközi privatizációs ügyletekben.

Winkler-Virág András szerint az ÁAK szempontjából nem volt haszontalan a több mint egy éves felkészülés az ÁAK kötvények kibocsátására - amiről az állam végül is 2006 nyarán lemondott - mivel emiatt a céget teljesen átvilágították, és ezzel párhuzamosan 2006-ban az ÁAK maga is racionalizálta működését, valamint karcsúsította szervezetét. Így az állami autópálya-kezelő gyakorlatilag mára tőzsdeképessé vált.

A nyáron megjelent a privatizációs törvény módosítása, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az ÁAK Zrt.-nek csak 25+1 százaléka maradjon tartós állami tulajdonban, azóta folyamatosan jelentkeznek a bankok, illetve a szakmai befektetők, akik között vannak Magyarországon, illetve Európában autópályákkal foglalkozó társaságok egyaránt.

Az ÁAK kommunikációs vezetője szólt arról is, hogy mivel 2007 végén lejár az ÁAK-UKIG közötti sztrádaüzemeltetési és fenntartási szerződés is, ezért a megújításról már korábban megkezdődtek a tárgyalások.

Mivel a jelenlegi kontraktus csak a korábban épült, úgynevezett nem programutakra érvényes, így az új szerződéseknek már a programutakra is ki kell terjednie, vagyis a teljes magyarországi sztrádahálózatra. A programutak azok a gyorsforgalmi útszakaszok, amelyeket magántőke bevonásával, piaci forrásból finanszíroztak 2006-ban.

A hosszútávra - 20-30 évre - megkötendő koncessziós, vagy autópálya üzemeltetési szerződés lehet az alapja az ÁAK jövőre esedékes privatizációjának is, hiszen egy ilyen periódusra vonatkozó szerződés az állammal sok befektető számára jelent vonzó perspektívát.

A kommunikációs vezető közölte: az elektronikus díjbeszedési rendszer előkészítésére vonatkozó tanácsadói közbeszerzését az UKIG 2006 végén kiírta. A rendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó tendert várhatóan 2007 elején jelentetik meg.

Így a rendszer várhatóan 2008-tól a tehergépjárművekre, míg 2011-től a személygépjárművekre is bevezethető lesz. Az ÁAK stratégiai tervei között szerepel az is, hogy hasznosítva sokéves tapasztalatát és speciális infrastruktúráját, részt vállal a majdan bevezetendő elektronikus díjbeszedési rendszer üzemeltetésében is - tette hozzá Winkler-Virág András. (MTI Eco)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.