Tovább lassul az építőipar
A Strabag Zrt. magasépítési és mérnöki mélyépítési üzletágának vezetője szerint a magyarországi építőipari vállalkozásoknak kritikus körülményekkel kell megbirkózniuk. Az ország legnagyobb építőipari vállalkozásának igazgatója szerint változtatni kell a banki finanszírozás gyakorlatán, ha ugyanis a bankok – mint eddig – az építőipari cégeknél fő kritériumként az árbevételt veszik figyelembe, a fővállalkozókat irreális feltételek vállalására kényszerítik, s a már ma is nehéz helyzetben lévő kis- és középvállalkozások működése lehetetlenné válik. A Strabag 2006-ban az előző évihez közeli árbevételt ért el, az út- és hídépítő ágazatnál tapasztalt keresletcsökkenést a Vermesy Sándor által irányított terület mintegy 30 százalékos forgalombővülése ellensúlyozta. Az igazgató a legnagyobb projektek közül a 2-es metró felújítását és a 4-es metrót emelte ki; az utóbbi oroszlánrésze az osztrák anyacég alagútfúró részlegéé (maga a fúrás előreláthatóan március végén kezdődik), de a magyar vállalat is jelentős megrendeléseket kapott, feladata többek között a Móricz Zsigmond körtéri állomás megépítése. A Strabag tavaly befejezte a győri Árkád bevásárlóközpontot, ősszel pedig megkezdte az Aldi biatorbágyi logisztikai központjának építését. Vermesy Sándor az idén a magasépítésben és a mérnöki mélyépítésben a tavalyihoz hasonló árbevételt vár; költségvetési forrásokból nem számít nagy megrendelésekre, és szerinte egyelőre az uniós támogatásokból sem indulnak jelentős új projektek (az első nagyobb öszszegre várhatóan a 4-es metróval pályázik a kormány).
A Vegyépszer Zrt. 2006. évi árbevétele – mint arról Mayer András vezérigazgató-helyettes lapunkat tájékoztatta – várhatóan meghaladja a 90 milliárd forintot. Ez az előző évhez képest több mint 50 százalékos növekedés, figyelembe kell venni azonban azt, hogy az összeg jelentős része korábban elvégzett munkákból folyt be. A legnagyobb beruházások közül Mayer András a fővárosi és a főváros környéki útépítések és -felújítások mellett az M7-es autópálya Ordacsehi–Balatonkeresztúr közötti 25 kilométeres szakaszát említette. A Hídépítő Zrt.-vel közös konzorciumban épített dunaújvárosi Duna-hídnál 10 ezer tonnás vastömeg folyami úsztatását oldották meg, ami világrekordnak számít – tette hozzá. 2007-re a vállalat borúlátó: a mélyépítésben az állami megrendelések súlya különösen nagy, így a megszorítások miatt nem várható élénkülés. A cég 2007-re mintegy 75 milliárdos árbevételt tervez, és további nyereségcsökkenéssel számol. Az EU-s pályázatokból a vezérigazgató-helyettes szerint leghamarabb a harmadik negyedévben folyhatnak be nagyobb összegek, ezeknek a felhasználása azonban az időjárástól is függ. A hazai pályázatokról szólva Mayer András a legfőbb problémák között az intézményi háttér rendezetlenségét jelölte meg. Tavaly minden jelentősebb közbeszerzési pályázat a közbeszerzési döntőbizottság elé került, s ez meglehetősen lelassította a projekteket.
A KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. tavaly az előzetes tervektől valamivel elmaradó, 35 milliárd forint körüli árbevételt ért el, nyereségességét azonban – mint azt Árvai István PR-igazgató kiemelte – sikerült megőriznie. Az idén a magyar építőipar az igazgató szerint sem számíthat bőséges esztendőre, a növekvő terhek és a lánctartozások miatt várhatóan újra nagy számban mennek tönkre a – főként kisebb – vállalkozások. A KÉSZ a nehézségeken az export bővítésével és az ingatlanfejlesztések erősítésével kíván felülkerekedni. A kivitel 2005-ben az előző évhez képest 60 százalékkal bővült, de tavaly is jelentős növekmény volt. A szomszédos országokban épülő projektek mellett – amelyek közül Árvai a Jabil ukrajnai és lengyelországi gyárait emelte ki – a legnagyobb lehetőségek Nyugat-Európában nyílnak, ahol évente több százezer tonna acélszerkezetre van igény (mindenekelőtt Németországban, ahol az atomerőművek kiváltására több nagy létesítményt is építenek). Összehasonlításképpen: a KÉSZ kecskeméti gyárában évente 15 ezer tonnát állítanak elő. A másik kitörési pont az ingatlangazdálkodás, amelyre a cég január 1-jével – a vállalat egészét érintő struktúraváltás keretében – külön társaságot alapított. A KÉSZ PPP-projektjei közül a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola és a Budapesti Műszaki Főiskola oktatási tömbjei már az üzemeltetési szakaszba léptek, ezeket az idén – többek között – a tiszalöki börtön és a kiskunfélegyházi 1500 ülőhelyes városi sportcsarnok követi.
A Keviép Kft. ügyvezető igazgatója, Miklóssy Ferenc is az export bővítésében látja a fejlődés egyik lehetőségét a debreceni. A szakember szerint a magyar építőipar az idén várhatóan 15-20 százalékkal zsugorodik, mivel az önkormányzatok rendelkezésére álló források csökkennek, az EU-s támogatások pedig egyelőre nem gerjesztik a piacot. A Keviép ennek megfelelően a tavalyi húszszázalékos árbevétel-növekedés után az idén nagyjából ilyen mértékű visszaesésre számít. A cég, amelynek tavalyi projektjei közül az igazgató a debreceni Kölcsey-központra és a városi sportuszodára a legbüszkébb, múlt évi árbevételének tíz százalékát külföldön – döntően Romániában – realizálta, az idén pedig az exporthányad jelentős növelését tervezi.
A Hérosz Zrt. elnöke, Gerencsér László szerint a legnagyobb problémát a magyar építőipar versenyképtelensége jelenti, ami különösen nyilvánvaló, ha a hazai árakat a szlovák vagy a horvát építőipar áraival vetjük öszsze. A helyzetet a közbeszerzési eljárás bonyolultsága mellett a jól képzett szakmunkások hiánya is nehezíti, utóbbi a nem megfelelően átgondolt képzési rendszer következménye. A Hérosz az előzetes adatok szerint tavaly 16,5 milliárd forintos árbevétel mellett 280 milliós adózott eredményt ért el, legnagyobb PPP-projektje a SOTE Fogorvos-tudományi Központja volt, emellett felújította a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Kármán Tódor Kollégiumát, generálkivitelezési munkákat végzett a Honvéd Kórháznál. Az idén a vállalat új termékek kifejlesztésével igyekszik megfelelni a kihívásoknak: a PPP-konstrukciók mellett speciális finanszírozási modellekkel nyit a potenciális megrendelők felé.
