Új adókockázat-mérséklési lehetőség

A jövőben egyre fontosabbá válik a kapcsolt vállalkozások számára, hogy minden rendben legyen a transzferárazási gyakorlattal. Az adóhatóság az ellenőrzések során tavaly óta egyre nagyobb figyelmet szentel az ezzel kapcsolatos jogszabályok betartásának, s vélhetően az idén is a kiemelt ellenőrzési területek közé tartozik majd a transzferárazás. Ezt támasztja alá az is, hogy év elejétől az APEH-en belül egy új csoport végez központosított ellenőrzéseket, amelyek kiterjedhetnek e területre is. Ám a potenciálisan érintett cégek január 1-jétől már élhetnek egy új eszközzel, a szokásos piaci ár adóhatóság által jóváhagyott megállapításának lehetőségével – ezzel a kockázatok nagyban mérsékelhetők.

A miniadócsomag keretében egységes formába öntött és december utolsó napjaiban kihirdetett rendelkezés értelmében a kapcsolt vállalkozás tagja benyújthat kérelmet az APEH-hez, amely határozattal állapítja meg egy jövőbeni ügylet tekintetében a szokásos piaci ár meghatározásához alkalmazandó módszert, a körülményeket, esetleg magát az árat, ártartományt. A határozat utóbb köti az állami adóhatóságot, vagyis egy későbbi ellenőrzés során nem kifogásolhatja az általa korábban jóváhagyott gyakorlatot.

Eddig is volt az előzetes ármegállapításhoz hasonló, a felmerülhető kockázatokat minimalizáló eszköz a vállalkozások kezében, a feltételes adómegállapítás. Ám a kettő között lényeges különbségek is vannak – emeli ki Oszkó Péter. A Deloitte vezető partnere sorolja: a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem esetében – szemben a feltételes adómegállapítással – valódiságvizsgálat végezhető, vagyis az adóhivatal a határozat meghozatala előtt vizsgálhatja a közölt adatok, körülmények valódiságát. Persze ha utóbb kiderül, hogy a vállalkozás füllentett, akkor mindkét esetre igaz, hogy a határozat nem köti az APEH-et. A feltételes adómegállapítás mindaddig érvényes, amíg az alapjául szolgáló tények és jogszabályok nem változnak, míg az előzetes ármegállapításnál van még egy korlát: az erre vonatkozó határozat 3-5 évre érvényes, s egyszer három évvel meghosszabbítható.

A szokásos piaci ár megállapítása céljából indított eljárás drágább is. Ha az árat vagy ártartományt is meghatározza az adóhatóság, úgy a díj az ügylet értékének egy százaléka, legfeljebb 50 millió forint. Ekkor az eljárás ellenértéke nem áll arányban a közigazgatási eljárás költségével, s félő, hogy az érdekeltség miatt a hatóság minél magasabb árra bólint rá – véli Oszkó. Hozzáteszi: ezzel együtt is, az ellenőrzési aktivitást érzékelve, különösen, ha az adott cég bizonytalan a megfelelő elfogadható árképzési módszer kiválasztásában, érdemes kihasználni a felkínált lehetőséget. Nagy összegű tranzakciónál, amikor a díj öszszege eltörpül az ügylet értékéhez és az ezáltal kivédett későbbi kellemetlenségekhez képest, tanácsos a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás mellett dönteni, az adókockázatokat mérséklendő – ért egyet Szabó Dénes, az Ernst & Young transzferárazással foglalkozó adópartnere.

Nem szabad megfeledkezni az eljárás időigényéről sem. Ezt 120 nap alatt kell lefolytatni, ám ez az idő kétszer 60 nappal meghosszabbítható, sőt az óra nem ketyeg, amíg például az APEH az érintett másik állam adóhatóságával egyezkedik vagy folytatja a valódiságvizsgálatot. Ha két- vagy többoldalú eljárást (amikor két vagy több ország hatóságát érinti az ügy) kezdeményez az adott vállalat, könnyen hosszúra nyúlhat a folyamat, nem véletlen, hogy viszonylag ritkán folytatnak ilyet le – hívja fel a figyelmet Szabó. A kezdetekkor akár fél év is eltelhet a kérelem beadásától számítva, amíg megszületik a határozat – mutat rá általánosságban Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere.

A hazai jogszabályok szerint az adóalapot korrigálni kell a két ár különbségének megfelelően.

A hazai jogszabályok szerint az adóalapot korrigálni kell a két ár különbségének megfelelően.-->