Változatlanok az élelmiszerárak, olcsóbb a háztartási vegyiáru
Megszorító intézkedések hatásai
A megszorító intézkedések hatásának megismerése érdekében az ACNielsen összehasonlította az elmúlt négy évben az augusztus-novemberi időszakok átlagos fogyasztói árait. Élelmiszernél megállapították, hogy általában a négy évvel korábbi szinten mozognak az árak. Háztartási vegyi árunál pedig tavaly átlagosan 10 százalék körüli csökkenést tártak fel, a négy évvel ezelőtti átlagárakhoz képest.
Ezek az átlagok azonban egész Magyarországra vonatkoznak. Egyes bolttípusokban, illetve termékcsoportokban ettől jelentősen eltérően mozoghatnak az árak.
Az ACNielsen piackutatóinak tapasztalatai szerint a kereskedelem koncentrációja, a modern bolttípusok előretörése, és a vele járó sok akció okozza az átlagos fogyasztói árak stabilitását, sőt némi csökkenését.
Ugyanakkor látható, hogy az élelmiszerboltokban kapható termékcsoportok többségének forgalma emelkedett a szeptemberi áfa-emelés után is, azonban az egy évvel korábbinál kisebb mértékben. Figyelemre méltó, hogy élelmiszerre a lakosság költése nagyobb ütemben növekszik, mint vegyiárura. Ezt a különbséget a költési hajlandóság mellett az árak eltérő alakulása is magyarázza.
Fő élelmiszer trendek: Húskészítmény, sajt, ásványvíz
Az ACNielsen által felmért 86 élelmiszer kategória együttes évi forgalma meghaladja az 1 050 milliárd forintot.
Élelmiszerből a kiugróan legnagyobb növekedést mélyhűtött félkész sajtból regisztrálták, 131 százalékkal. Bár ez kis kategória, mert forgalma még így sem éri el a félmilliárd forintot. Utána az energia- és sportital következik 43, jégkrém 35 és jegeskávé 34 százalékos rátával. Az energia- és sportital, valamint a jégkrém a diszkont csatornában bővült saját márkás kínálatnak, és az alacsonyabb áraknak köszönheti az emelkedést. A jegeskávé pedig trendi lett az elmúlt időszakban.
A további sorrend: túró, mélyhűtött pizza, zselatin, mélyhűtött burgonya, extrudált termékek valamint nedves és száraz salátaöntet.
A túró iránti keresletet a gyártók innovatív dobozos csomagolással és olcsó termékekkel növelték az elmúlt időszakban.
A mélyhűtött termékek gyorsütemű növekedésének fő oka szintén a diszkontok saját márkás offenzívája.
Fontosak azonban a legnagyobb forgalmú élelmiszer kategóriák trendjei is, hiszen a top 10-re az összes bolti eladás több mint 50 százaléka jut. Itt általában emelkedett az értékesítés; egyetlen kivétel a szénsavas üdítőital.
A forgalom nagyságát tekintve listavezető feldolgozott húskészítmény mutatója plusz 9, majd a sör következik 1, a sajt pedig 10 százalékkal. A szénsavas üdítő mutatója mínusz 1 százalék, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.
Nőtt a kávé 1, klasszikus gyümölcslé 8, ásványvíz 11, gyümölcsjoghurt 6, hűtött szeletes édesség 10 és száraz tészta 2 százalékkal.
A szomjoltó italok piaca átrendeződni látszik. Folytatódik az ásványvíz piac extenzív növekedése. Fő oka a fogyasztásnak kedvező időjárás mellett a gyártók fokozott aktivitása. Ugyanakkor a gyümölcslé eladásai is az átlagosnál jobban bővültek. A szénsavas üdítőital viszont stagnál.
Háztartási vegyiáru: a legnagyobb forgalmú kategóriák kivétel nélkül növekedtek
Az ACNielsen által vizsgált 57 háztartási vegyiáru kategória együttes évi forgalma meghaladja a 250 milliárd forintot.
Háztartási vegyiáruból szintén kis forgalmú kategória áll a legnagyobb növekedés alapján összeállított lista élén. A lábápolóknál kiugró, 65 százalék pluszt regisztráltak. Az illatpárna (27 százalék), arcradír (21), intim kendő (17), lábhigiéniás termékek (16) együttes évi forgalma azonban 1 milliárd forint marad.
Innen sorrendben már több milliárd forint forgalmú kategóriák következnek: konyhai törlőkendő, mosószer adalék, baba törlőkendő és öblítő.
A top 10-re, azaz a legnagyobb forgalmú tíz háztartási vegyiáru kategóriánra is a forgalom 50 százaléknál nagyobb része jut. A növekedési index itt kivétel nélkül mindegyik termékcsoportnál pozitív.
A legnagyobb forgalmú mosópor piaca értékben 6 százalékkal bővült. A sorrendben következő toalett papíré és nadrágpelenkáé 9-9, dezodoré és általános tisztítóké 6-6, öblítőé 11, tusfürdőé 6, samponé 4, fogkrémé 1, mosogatószereké pedig 3 százalékkal.
A vegyiáru piac érdekessége, hogy sok új termék élénkítette a barnító és karcsúsító krémek piacát. Összes forgalmuk azonban még nem jelentős.
Bolttípusok pozíciói: Erősödő diszkontok, hazai láncok és drogériák
A hipermarketek fontos jellemzője, hogy az ACNielsen által mért kategóriákból a háztartási vegyiáru értékben mért forgalmából igen magas arányban, 38 százalékkal részesednek 2005 november-2006 október között. Itt a növekedés egyelőre minimális.
Élelmiszerből a hipermarketek részaránya 28 százalék, és lényegében szintén stagnál. (A növekedés mértéke fél százalék alatt marad).
A hipermarket piaci részesedésének növekedési üteme jórészt azért lassul, mert az újabban nyitott üzletek a korábbi évekhez képest kisebb alapterületűek. Hiszen egy új, 3 000 négyzetméteres hipermarkettel nem lehet akkora forgalmat, illetve növekedést elérni, mint egy 10 000 négyzetméteressel.
Az értékben mért kiskereskedelmi eladásokból a hipermarketek 45 százalék felett részesednek – többek között - a következő vegyiáru kategóriákból, 2005 november-2006 október között: Női elektromos borotva, szövetfrissítő, vízlágyító, mosószer adalék, baba törlőkendő, mosópor, elektromos fogkefe, tusfürdő és konyhai törlőkendő.
Élelmiszerek kiskereskedelmi értékesítéséből, 2005 december-2006 novemberben, a hipermarketek 40 százalék feletti részarányt értek el például a következőkből: Whisky, olívaolaj, energia- és sportital, száraz kutyaeledel, nedves babaétel és gabonapehely.
A diszkontok fontos jellemzője, hogy különösen az élelmiszerek forgalmazásában erősítették pozíciójukat: 18 százalékra növelték piaci részesedésüket 2005 november-2006 októberben, az előző hasonló időszak 16 százalékával szemben.
A diszkontok pozíciója azért erősödik, mert a két éve kialakult bolthálózat erőviszonyait megbolygatta a Lidl piacra lépése. Már 60-nál több üzletet nyitott, amivel érzékelhetően befolyásolja a csatorna piaci részesedését. Másrészt versenytársait is új üzletek nyitására ösztönzi. Az Aldi várható piacra lépése tovább gerjeszti majd a versenyt.
A diszkontok lakóhelyek közelében működnek, így a legnagyobb forgalmú élelmiszereket - a minél gyakoribb vásárlások végett - stratégiai szempontból kiemelten fontosnak tartják. Például feldolgozott húsból, sajtból, gyümölcsléből, ásványvízből, gyümölcsjoghurtból, de kávéból és sörből is olyan saját márkás kínálattal szélesítették palettájukat, amit a vevők elfogadnak és vásárolnak.
Az ACNielsen adatai szerint a bolttípus részaránya kiemelkedik – 2005 december-2006 novemberben – a következő kategóriákban: túró, mélyhűtött pizza, mogyoró, tartós piskóta és jégkrém.
Háztartási vegyiáruból és kozmetikumból az egy évvel korábbi 9 százalékos részesedésről, kerekítve 10 százalékra lépett előre a diszkont. (A növekedés 1,6 százalék). Kiemelkedően sokat adnak el ebben a csatornában, többek között a következő vegyiáru kategóriákból: konyhai törlőkendő, toalett papír és papír zsebkendő tartósan vezeti a listát az utóbbi időben. Majd hintőpor és mosópor következik.
A hipermarket és drogéria dominál a háztartási vegyiáru piacon, de a diszkont lehetővé teszi a beszerzést a vevők lakóhelye közelében. Az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó kínálat, illetve a saját márkák terjeszkedése eredményezi, hogy a diszkont piaci részesedése háztartási vegyiáruból is növekszik.
Említést érdemel, hogy a hazai tulajdonban lévő láncok piaci részesedése élelmiszerből nőtt, háztartási vegyiáruból csökkent a szóban forgó időszakokban. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. Élelmiszernél ugyanis érvényesül a hazai láncok előnye, amely szerint boltjaik a gyakori vásárlásoknak kedvezően, a lakóhelyek közelében működnek. A vegyiáruk forgalmából azonban közel kétharmadot elvisz a hipermarket és a drogéria; így kevésbé érvényesül a lakóhelyekhez való közelség előnye.
Kereskedelmi márkák növekvő piaci részesedése
A hard diszkontok terjeszkedésének egyik következménye, hogy növekszik a kereskedelmi márkás termékek piaci részesedése. Az ACNielsen által felmért élelmiszerekből a diszkont eladás 33 százaléka jutott saját márkás termékekre 2004 december-2005 novemberben, rá egy évre pedig már 45 (!) százalék. Ez azt jelenti, hogy a diszkontok pénztárába kerülő minden 100 forintból majdnem a fele, 45 forint saját márkás termék eladásából származik. A magas arányban döntő szerepet játszik a Lidl terjeszkedése és a Plus választék-politikájának új stratégiája.
A non food kategóriákban is erősödtek a diszkontok kereskedelmi márkái: Értékben mért eladásuk a diszkontokban az előző évben még 36, de 2005 november-2006 októberben már 46 százalék. VGO
