Verseny az orosz piacon

Fejfájást okoz a sertéshús értékesítése az orosz tenyésztÕknek – közölte az Itar-TASZSZ hírügynökséggel Vjacseszlav Kozsevnyikov, az Orosz SertéshústermelÕk Szövetségének alelnöke. Hiába növelik a termelést, jóformán alig kapnak valamit a termékeikért, mivel az importált hús dömpingáron érkezik az országba. Egy kilogramm sertéshús vételára a múlt év elején még 60 rubel volt, ma viszont csak 43–47, és az importtermékek még ennél is 10-15 százalékkal kevesebbe kerülnek. A húscsomagoló üzemek pedig nem hajlandók belföldi húst átvenni, inkább a gyengébb minÕségÛ, de olcsóbb importot részesítik elÕnyben – tette hozzá az alelnök.

Noha az oroszországi sertéstermelés tavaly jelentÕsen, mintegy 10 százalékkal nÕtt, a tevékenységen szinte nincs nyereség – jelentette ki Vjacseszlav Kozsevnyikov. Oroszország sertéshúsimportja 2005-ben 580 ezer tonnát tett ki, miközben az eredetileg megállapított kontingens 472 ezer tonnára szólt. A kvótát 2006-ban hozzávetÕlegesen 25 százalékkal lépték túl. A szakember szerint az orosz államnak határozottabban kellene szabályoznia a behozatalt: például ha a sertéshústermelés Oroszországban 100 ezer tonnával nÕ, az importot 65-70 ezer tonnával csökkenteni kellene. Kozsevnyikov úgy hiszi, „a további áresés és az import növekedése miatt az egész sertésállományt le kell majd ölni, és szüneteltetni a nagy sertéstenyésztÕ komplexumok építését. Az állomány jelenleg 16,2 milliós, a 2005-ben feljegyzett 14,8 millióval szemben.

Magyarország is jó üzleti lehetÕségeket lát az orosz élelmiszerpiacban, de egyelÕre nincsenek látványos értékesítési eredmények. Tavaly mintegy 260 millió dollár értékben szállítottunk agrártermékeket Oroszországba, miközben a teljes magyar agrárkivitel 3,5 milliárd eurót tett ki. A közelmúltban ugyanakkor kétoldalú megállapodás született a kapcsolatok bÕvítése érdekében (VG, 2006. szeptember 19.). Ennek köszönhetÕen a kormány azzal számol, hogy a magyar kivitel rövid idÕn belül megkétszerezÕdhet.

Az új megállapodás a sertésszektorra is kiterjed, de hazai szakértÕk szerint fennáll a veszélye annak, hogy a magyar cégek sem tudják felvenni a versenyt a konkurens olcsó (például dán és holland) termékekkel. A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató tulajdonában lévÕ Pick Szeged Zrt. mindenesetre azt tervezi, hogy elsÕ lépésként technológiát szállít Oroszországba. A cég most dolgozik egy 54 ezer férÕhelyes oroszországi sertéstelep üzleti tervén: az 1,8 milliárd forintos beruházás után egy sertésfeldolgozó is épülhet. Emellett megkezdÕdött egy moszkvai kereskedelmi cég alapítása is, amely Pick- és Délhús-termékeket, valamint más hazai élelmiszereket forgalmazna. Ez illeszkedne a magyar kormányzati elképzelésekbe, amelyek szerint a technológiakivitelen felül mind több terméket kellene értékesíteni az orosz piacon a tényleges hazai árufeleslegbÕl is. Az itthoni agrártermelés 40 százalékának elhelyezésére ugyanis ma nincsenek biztonságos értékesítési lehetÕségek.