Csak piaci áramár lesz
struktúraügyekért felelős szakállamtitkára. E „tartalom” fő eleme az, hogy megszűnik a közüzem, s a mostani kettős árképzés helyett csak piaci elv alapján képzett árakat lehet alkalmazni.
Szabadpiac persze most is van, csak éppen a közüzem árnyékában. A versenypiaci szereplők nemigen tudnak a közüzem mesterségesen alacsonyan tartott árai alá menni, ha pedig fölé mennek, elveszíthetik az ügyfeleiket. A múlt év őszétől számos szabadpiaci vásárló viszsza is tért a közüzembe. Utóbbi részesedése ma mintegy 80 százalékos.
Az újdonság tehát a közüzem megszűnése lesz. Ügyfeleiket az átmeneti időszakban kijelölt egyetemes szolgáltatók látják el árammal az uralkodó elképzelések szerint. Az egyetemes szolgáltatók jogköre és kötelezettsége olyan régiókra terjed ki, amelyek azonosak a mostani szolgáltatók ellátási területeivel. Az egyetemesek kezdetben azonosak lesznek a korábbi közüzemiekkel. A piacnyitás után azonban eltérő, a régióik ellátási költségeit tükröző tarifákkal fognak dolgozni. Az előzetes számítások szerint nem lesz számottevő különbség a térségek tarifái között. E díjak nagyságát nem, képzésének módját és összetevőit azonban ellenőrzi majd az árhatóság.
Van olyan elgondolás is, hogy egyetlen országos egyetemes szolgáltató legyen, amely országosan egységes tarifákkal dolgozna. Később, talán három év múlva az egyetemes szolgáltatói jogosultság pályázható lesz.
Az átmeneti időszakban születnek meg a törvény végrehajtási rendeletei és a piaci szereplők közötti újfajta szerződésminták is. Az árampiac igazi megnyílása, valódi működése ezért tehető 2008. január 1-jére, vagyis nincs csúszás a gazdasági minisztérium korábbi menetrendjéhez képest – összegezte Felsmann Balázs.
Az állam árampiaci feladata és lehetősége jórészt a kontrollra, prioritásai kinyilvánítására terjed ki a teljes nyitás után. Ezekre például az egyetemes szolgáltatói tevékenység ellenőrzése miatt van szükség. E szolgáltatóknak majd nyilvánosságra kell hozniuk alkalmazandó ársoraikat – a különböző szolgáltatáscsomagokhoz tartozó díjaikat –, e fölé nem mehetnek, alá viszont igen. A gazdasági tárca szeretné, ha ezen áraknál jóváhagyási joga is lenne a Magyar Energiahivatalnak. (Joga lenne kiszűrni az indokolatlan költségelemeket, de az indokolt költségből kalkulált ár nagyságába nem szólna bele.)
A távközlési piachoz hasonlóan a verseny lassan indul majd, s először a nagyfogyasztók, utána a gazdaságosabban kiszolgálható városi kisfogyasztók lesznek a célpontjai. „Várakozásaink szerint a verseny itt is innovatív technikákat fog hozni – ahogyan a távközlésben is történt – a számlázásban, a fogyasztói profilok (csomagok) kialakításában” – közölte Felsmann Balázs.
Még nem tudni, miért indulnak majd harcba az áramkereskedők: az egyetemes szolgáltatás megszerzéséért, vagy éppen valamely nagy vevőért, piaci szegmensért. A törvénytervezet most folyó társadalmi egyeztetésein ilyen kérdésekre is választ vár a tárca. Az állam kiemelt feladata a jövőben is a fogyasztók védelme, és nem vonulhat ki a hálózattal kapcsolatos szabályozásból, azaz a rendszerhasználati díjak ellenőrzéséből sem. „Az államnak nem elsősorban konkrét energiaipari beruházásokról szükséges döntenie, hanem meg kell teremtenie azok vonzó befektetési környezetét” – szögezte le a szakállamtitkár. Ugyanakkor deklarálhatja a piac szereplőinek, hogy milyen technológiákat pártol és milyeneket nem. Ma ezt eléggé egyértelművé teszi az
Európai Unió elvárása. Az állam deklarációit fejlesztés- és adópolitikával alátámaszthatja.
Az állam dolga a megfelelő nagyságú határkeresztező kapacitások létrehozása is. Az uniós célkitűzések szerint minden országnak a beépített erőművi kapacitása 10 százalékának megfelelő határkeresztező kapacitással kell rendelkeznie. Van olyan uniós tag, ahol ez az arány 4-5 százalék, mi bőven 10 fölött vagyunk. Éppen ennek, azaz az importnak köszönhetően jöhetett létre az áram hazai szabadpiaca.
Készül az energiastratégia
A tervek szerint tavaszra elkészül az ország 2020-ig szóló energiapiaci straté-giája, rövidesen indul az ezzel kapcsolatos társadalmi egyeztetés.
Az újfajta, liberalizált helyzethez igazodva kevésbé támaszkodhat a közvetlen állami beavatkozás eszközeire.
Ehelyett bizonyos indikátorokat határoz meg, például a megújulók kívánatos részarányára vagy az energiatakarékosságra, s velük kapcsolatos intézkedési terveket fogalmaz meg.
giája, rövidesen indul az ezzel kapcsolatos társadalmi egyeztetés.
Az újfajta, liberalizált helyzethez igazodva kevésbé támaszkodhat a közvetlen állami beavatkozás eszközeire.
Ehelyett bizonyos indikátorokat határoz meg, például a megújulók kívánatos részarányára vagy az energiatakarékosságra, s velük kapcsolatos intézkedési terveket fogalmaz meg. Fájdalomdíj az erőműveknek A terv szerint tisztességes kártérítést kapnak majd azok az erőművek, amelyeknek a piacnyitással megszűnik a hosszú távú árameladási szerződésük, de eszközértékük még nem térült meg.
A kártalanítás módjáról és mértékéről rövidesen egyeztetés indul a GKM-ben – jelentette be a tegnapi WBPR energiakonferencián Gordos Péter,
a tárca főosztályvezetője. Ugyanott Felsmann Balázs közölte: hétfőn a MEH-ben megvitatják az új villamosenergia-törvény véglegesnek szánt változatát.-->
