Csökkenne a rezidens orvosok állami támogatása

Az egészségügyi tárca alapjaiban változtatná meg a szakorvosi, rezidensképzés rendjét, a továbbiakban az állam csak a hiányszakmákban állná a képzés költségeit - számolt be a Népszabadság. A jelenlegi rendszerben több mint tízévnyi tanulás van egy orvos mögött, mire önállóan kezelhet egy beteget. Hat év orvosi egyetem, majd újabb két év rezidensképzés a szakorvossá váláshoz, majd három-négy év szakmai gyakorlat és újabb vizsga következik, mire szakorvossá, urológussá, sebésszé, nőgyógyásszá válhat valaki. Aki nem vállalja a szakorvosi képzést, félbehagyja a tanulást. A kétéves szakorvosi képzést 1999 óta erőteljesen támogatja az állam. A célra 8 milliárd forintot költenek évente. Az általános orvosok képzésére havonta 330 ezer forintot, a fogorvosokéra 360 ezret. Ebből az összegből a képzőhelyként kijelölt kórház biztosítja a kezdő orvosi bért és a képzés költségeit. A rezidensek néhány hét, hónap után az anyaintézményt csak bázisként használják, gyakorlóhelyről gyakorlóhelyre mennek. Évente körülbelül 750 friss diplomás orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész került ily módon közalkalmazotti státusba, melyben jelenleg összesen 2200-an dolgoznak. Az Egészségügyi Minisztérium rezidensképzést megújító javaslata szerint a 2007-ben végző, a programba 2008-tól csatlakozó orvosok közül már csak a hiányszakmára jelentkezők képzését támogatja az állam a korábbi feltételek szerint. Ezzel évente 150-200 rezidens fizetését állná a jelenlegi feltételekkel a költségvetés. További 50-100 rezidens ún. átmeneti finanszírozási szabályok alapján (a jelenlegi bér 50 százalékát) kapná meg. A nagy többség pedig elhelyezkedés után a normális orvosi fizetéséből, illetve jövedelméből, azaz önköltségi alapon végezhetné a rezidensképzést. A tárca sajtóosztálya a tervezettel kapcsolatban annyit mondott: az ügyben még nincs végleges döntés, de tény, hogy a rendszer felülvizsgálata napirenden van. A változtatás célja, hogy a hiányszakmákban az ország minden területén legyen orvos. VGO