Generikusok: irány dél és kelet

A nagy generikusgyógyszer-gyártók jövedelmezőségének számottevő csökkenésétől tartanak az ágazati szakértők. Bár az utángyártott patikaszereket előállító vállalatok árbevétele – néhány, számukra kedvező iparági folyamat, illetve agresszív terjeszkedéspolitikájuk eredményeként – a jövőben is gyorsan bővülhet, sokan úgy vélik, a nyereség növekedése korántsem lesz olyan dinamikus, mint a forgalomé – írja a Handelsblatt.

Az ilyen típusú gyógyszereket előállítók árbevételének gyors emelkedését elsősorban az segítheti, hogy a következő néhány évben számos nagy forgalmú originális készítmény szabadalmi védettsége lejár. Szakértők szerint azon patikaszereknek, amelyeknek tavaly járt le a védettségük, mintegy 23 milliárd dollárra tehető az éves forgalma, s 2010-ig minden évben további 16-20 milliárd dollárnyi forgalmat realizáló készítmény szabadalma fut ki. Ez a tendencia hatalmas piacbővülést jelent az utángyártott készítmények forgalmazóinak, amelyek a szabadalmak kifutása után szinte azonnal piacra dobják az adott készítmény generikus változatát.

A védettségek lejárata azonban nemcsak új piacokat nyit a generikus szerek előállítói számára, de jelentősen fokozza a versenyt is az egyes vállalatok között. Hogy az éleződő küzdelem milyen mértékben tolhatja lefelé az árakat, azt az iparági szakértők egyelőre nem tudják megbecsülni, de annyi bizonyos, hogy az eddigi tapasztalatok szerint számottevő csökkenésre lehet számítani. A gyógyszerek elsősorban a fejlett nyugati országokban válhatnak olcsóbbá a következő években, ahol az utóbbi időben egyre agresszívabban terjeszkednek az ázsiai – elsősorban indiai – gyártók is. Egyes

piacokon az árak – illetve a gyártói árrés – mérséklődése a közelmúltban már megindult. Németországban például közel 40 százalékos árcsökkentésről állapodott meg a helyi betegbiztosító pénztárak szövetsége egy tucat generikus gyártóval, amelyek ezzel a lépéssel szeretnék megerősíteni ottani piaci pozíciójukat.

Elképzelhető, hogy bár a verseny fokozódásával bővül a fejlett piacokon a vállalatok forgalma, a nyereségük azonban nem emelkedik nagymértékben a jövőben. Éppen ezért a generikus gyártók – amelyek hamar felismerték az árak csökkenéséből eredő veszélyeket – az elmúlt években már Dél- és Kelet-Európában próbálnak minél nagyobb piaci részesedésre szert tenni, mivel ezekben az országokban egyelőre jóval nagyobb nyereséget lehet elérni bizonyos generikus készítményeken, mint a fejlett államokban.

Nem véletlen tehát, hogy a közelmúlt nagy generikus felvásárlásai közül több is a kelet-közép-európai térségben zajlott le. Az akvizíciók közül kiemelkedik a Pliva megvásárlása: a régió legnagyobb generikusgyógyszer-gyártójának számító horvát céget tavaly vette meg több mint 14 milliárd kunáért (közel 500 milliárd forint) az amerikai Barr Pharmaceuticals Inc.

Az akvizíciók általi terjeszkedést az iparági szakértők többsége azonban aggodalommal figyeli. Az elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban a generikus gyógyszerek előállítóinak saját tőkéje sokkal gyorsabban nő, mint a forgalmuk és a nyereségük. Az izlandi Actavis saját tőkéje például 2001 óta az árbevételnél négyszer, a nettó eredménynél pedig közel háromszor gyorsabban emelkedett, de a Novartis generikus leányánál, a Sandoznál is kétszerese volt a saját tőke bővülése a forgaloménak az elmúlt öt esztendőben. VG