Ismét felhőkarcoló-építési tervek Budapesten
Amíg az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg a toronyházak építésére, addig főleg presztízsértékkel bírnak az ilyen épületek Budapesten - állapítja meg a Colliers International Hungary elemzése. Amilyen kategorikusan nemet mondanak a hivatalos szervek a budapesti felhőkarcolók építésére, ugyanolyan határozottsággal és kitartással bukkannak fel az újabb és újabb tervek az ingatlanfejlesztők részéről, bízva abban, hogy a közvélemény és a szakma oldalán levő gátakat előbb-utóbb mégiscsak sikerül áttörniük.
A fejlesztők egyik indoka, hogy ma már bizonyos körülmények között gazdaságosabb felfelé építkezni, mint oldalirányban, másrészt az ilyen jellegű épületek Budapestet még inkább világvárosi rangra emelnék. A jelenlegi városrendezési szabályzatban 55 méter a megengedhető legnagyobb épületmagasság, de a körutakon belül csak 30 méteres házakat lehet építeni.
A kérdés az, hogy a fejlesztők magasház-építési célkitűzéseinek lesz-e valaha is reális alapjuk. Egy toronyház kivitelezése - hacsak az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg - főleg presztízsértékkel bír. Az építési költségek, biztonsági, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok ugyanis önmagukban nem szólnak mellette. Ha már a fejlesztők mindenképpen felhőkarcolókat szeretnének egyszer Budapesten látni, akkor - mind építészeti, mind funkcionális szempontból - hasznosabb és reálisabb lenne, ha egy új városrész kialakítása kapcsán adnának helyet a magas házaknak.
Ez a városnak is sokkal előnyösebb lenne, mint ha a meglévő, központi helyekre építenék azokat. Például a Csepel-sziget északi csúcsa kínál lehetőséget több toronyház építésére, amely - ha a város biztosítaná hozzá a korszerű tömegközlekedést - akár egy magyar Manhattanné is válhatna. (MTI Eco)
